28.resz Elveszteni es talalni

 28.resz Elveszteni es talalni

Maite:

Kicsit merges voltam, oszinten bevallom, nem halgattak meg, se William, se a baratnoim. Felreertettek a helyzetem , en is merges kellene legyek.... De megsem vagyok az... Hanem szivem darabokra tort.... Este nem aludtam semmit... Nem tudtam becsukni szemem, azon jart az eszem, hogy miert nem engedtek ,hogy megmagyarazzam, Sherlyn-ek nem ilyenek. 

Reggel indulasra kesz voltam... mindenemet osszeszedtem meg a bentlakasbol is, a lanyok aludtak, igy nem lattak. Nem is akartam nekik elmondani terveim, akkor sem mondtam volna el ha ez nem tortenik, bar faj, de igy konnyebb elmenni. Konnyebb... 

A sajat kocsimmal indultam a birtokra. Edesapam vette ezt edesanyamnak a 10 eves evfordulojukra, mivel anyam nagyon szeret  falun lenni, es termeszteni novenyeket, viragokat ultetni, es ez egy nagyon jo hely ... Aztan a Perroni birtok lett. Altalaba nyaron voltunk ott, aztan en licibe kerultem, Adolfo egyetemre es mindne megvaltozott. Az ut 2 es fel oras, de nem baj... Le akartam valamit zarni, es az volt a legjobb ha attol tavol leszek.  

Del korul ertem a birtokra. Amador es Migeulita fogadott. Nagy mosollyal szalltam ki a kocsibol es oleltem meg egykori dadusom, es a gyerekkori baratom.

   -Kislany...-tart karokkal allt elottem Amador.

   -Illetlen fiu...-utotte fejen Migeulita.- Eloszor en...

   -Au... sajnalom.

   -Hagyd, csak te fontosabb vagy nekem...-mondtam atolelve.

   -He!!!! Mondod te aki tegnap meg azon veszekedett velem, hogy ki kit szeret jobban.

   -Na, tudod,hogy te is fontos vagy nekem. 

Olteltem meg Amador-t is. 

   -Gyerem lanyom, menjunk be...-mondta Migeulita, mindeng egy masodik anya volt nekem.

   -Rendben. 

Bent :

   -De ide nem csak pihenni ...es felejteni...jottem...hanem szeretnek dolgozni is.... 

   -De Maite...marmint urnom.... On ezt...

   -Nincs semmi ellenvetes... szeretnem Amador ha mindent megmutatnal.

   -Ssss...Sajnalom, de aztan a fonok kidob engem...

   -Amador...-es ezzel kiment. 

   -Kicsim ertsd meg, apadek...

   -Mejek megnezem a lovakat...-nem akartam vegig hallgatni, ahogy elmondjak a hegyi beszedet, eleg problemam volt igy is. 

Az istalobba szebbnel szebb lovak voltak, es ott volt... 

Az a lo akivel felnottem....

   -De szep vagy... Villam...

De ekkor hirtelen , felugrott es mergesen, duhosen nyuszitott, en hatraltam de megbotolottam es hatra kezdtem esni... Arra vartam,hogy hatra esek, mar a szmem be volt csukva ... de nem ertem foldet :

    -Jol vagy?-szolalt meg egy angyali hang.

Kinyitottam szemem es egy szokes, narancsos haju , barna szemu srac allt felettem. Karjai kifogtak, igy nem ertem foldet.

    -Igen.-neztem dobbenettel.- K.k....koszonom.

   -Ez semmit sem tesz...-mondta mosolyogva.

A mosolya nagyon bamulatos volt, senkinek sincs ilyen mosolya, es kulonleges volt.

   -Jeremy vagyok.-tartotta felem kezet.

   -Miate Perroni.-en is mutatkoztam be.

   -Jaj... on az urno igaz?

   -Ne kerlek ne szolits igy... szolits Maite-nak.-mondtam, es meg mindig kezunket fogtuk.

Mosolya elkabitott, es nem tudtam megmozdulni.

   -Te haszontalan, ismet nem dolgozol...-jott be a gondozo Horhe.

 Es kezdte utni egy ujsaggal Jeremy-t. 

   -Ssss...sajnalom...sajnalom...

Elkezdtem nevetni, o felnezett ram es megvakarta a fejet, ugy mosolygott.

   -Ne... kerem Horhe ur, az en hibam, en tartottam fel.

   -Igen... akkor megertem.... Minden amit ker az onnek parancs ertetted lehuto...-bokte meg Jeremy-t aki hirtelen megszeppent es  vigyazba allt.
   -Ertettem.-mondta vigyaz allasba, engem megint a nevetes kerulgetett.
  -Kerem Horhe, hagyja csak nekem is van ket kezem es ket labam, mindent megtudok tenni , bar annak ellenere hogy reg voltam itt. -mondtam.
    -Nem, ugyan Maite nekem ez megtiszteltetes lenne, ha barmire is szukseged van en rendelkezesedre allok.  -mondta mosolyogva, a mosolya hatalmas volt, es nagyon aranyos.
Betoltotte a szivem boldogsaggal.
   -Neked urno...-ismet kapott a fejere.
   -Sajnalom, elnezest urno.-mondta.
En most ujra elnevettem magat, nem tudtam birni tovabb , Jeremy ram nezett es o is elnevette magat :
   -Kerem hagyja szegenyt, hisz en nem szeretem ha urnonek szolitanak, plane ha egy egykoru velem.-mondtam Horhe urnak.
   -Ahogy akarja urnom... most meg tunes dolgozni te lehuto.- lokte meg Jeremy-t.
Aki elindulta, de meg vissza nezett es mosolyogva figyelt, meghajolva . A mosolya nagyon tetszett, es jol nezett ki, kezdtem hinni hogy nem fogom megbanni ,hogy ide jottem. De meg ekkor nemt udtam hogy ebbol komolyabb is lesz.

William:

Fajt, fajt hogy eddig csak jatszott velem. Az legrosszabb hogy nagyon nagyon szeretem, es nem tudom elfelejteni, nem tudom meggyulolni. Most is a szobamba ulok es sirok...igen sirok... borzasztoan rossz erzes azt hinni hogy Mait eilyensmire volt kepes... nem csak engem hanem Rayn-t is megcsalja... Es o...o vajon tudja... Nem biztos nem tudja, el sem hiszem,hogy  Maite egy ilyen noszemely valojaba.  

   -Haver, fejezd be a sajnalkozast, elment a vonat...ennyi, rajottel,hogy valojaban Maite nem olyan mint gondoltad es... tobb ezer lany van es kezdjuk ott hogy van egy mennyaszonyod akivel jovo heten meghazasodsz.

   -Nem, tudod mi a legrosszabb nem egyszeruen nemt udom elhinni hogy Maite tenleg megcsalt...

   -De te mondtad,hogy mi tortent, akkor meg...

   -Nem tudom gyulolni ....-mondtam ki es felalltam.

   -Ember, akkor kerdezd meg Rayn-t, ha tudja vagy nem, o a ferje mar egy ideje, kerdezd meg a viselkedeset, hogy elment -e az utobbi napokba...

   -Igen ezt fogom tenni. 

Es mar nyultam is a telefon utan. Csorgott a telefon es csorgott... idegesen pattogtattam az ujjam , amikor felvette :

   -Halo?-kerdezett bele Rayn.

   -Rayn? e...-kerestem a szavakat, de volt egy baj en nem vagyok  jo spanyolbol.

   -William...-mondta ki a nevem, nagy boldogsaggal.

   -Que?-kerdeztem, de en sem tudtam hogy meg mit.

Valamit mondott, amjd valaki sajat nyelvemene megszolalt :

   -Rayn titkara vagyok, nagyon orul,hogy hallja hangjat. Azt szerente tudni,hgoy Maite es on osszejottek?-kerdezte.

   -Hogy-hogy osszejottunk, hisz nem hazasodtak ossze? -kerdeztem.

   -On , nem tudja nem hazasodtak ossze, az eskuvo napjan nem hazasodtak ossze.

Nem hazasodtak ossze... 

   -O! Akkor ertem miert...biztos Maite nem ment hozza, hisz van valakije.

   -Rayn urfi, nem tud ilyenrol. O allitotta le az eskuvot, nem Maite asszony.  

   -De azert Rayn, mivel van valakije...-mondtam hatarozottan.

   -Hogy?

   -Reggel beszelgetett valakivel, akinek azt mondta,hogy szereti es azon veszekedtek, hogy ki kit szeret jobban.

Erre nevetest hallottam.

   -Rayn urfi szerint, on nagyon elabrandozott, es amit mond az nem igaz. Valakinek lehet mondani ,hogy szereti mint baratkent. Erre nem gondolt? -kerdezte a titkarja.

Ekkor ledobbentem... nem hallgattam vegig Maite-t...es mi van ha tenleg egy testverevel, esetleg nagyon jo baratjaval beszelt... erre nem is gondoltam. Es most mit tegyek?

Sherlyn:

Nem igy ismerdtem meg Maitet, nem ilyennek , es megis...

   -En azt hiszem,hogy meg kellett volna halgassuk.-mondta Sheran. 

   -Ugyan Sheran nem hallottad milyen boldogan mondta... ott nem puszta baratsag volt.-mondtam.

   -Honnan tudod?-kerdezte.

   -Dontsd mar el kivel vagy...-mondtam.

   -Senkivel... Sherlyn gyerekkorotok ota vagytok legjobb baratnok, aztan meg talalkoztatok velem is... de regebrrol simeritek egymast, elhinned rola hogy egy ilyen dolgot eltitkolna?-kerdezte.

Ezen tenleg elgondolkoztam... minden egyes gyerekkori pillanat felelledt bennem, es lattam elottem minden egyes percet... Maite mindig mellettem, volt es mindent elmondtunk egymasnak.

   -Talan igazad van...-mondtam.- Meg atgondolom.

Este arra vartam, mikor szol az ajto, mikor nyilik es jon be Maite, de semmi...vegul belealudtam. Almomban a legjobb baratnomet vesztettem el es nekem ez nagyon fajt. 

Reggel Sheran koltott fel, rangatva engem :

   -Mmmmi....van?-ebredtem fel kabultan.

   -Maite eltunt...

   -Hgoy erted ezt?-kerdeztem. 

  -Este nem jott haza.-mondta.

   -Lehet hogy nem mert...

   -De a cuccai eltuntek...-mondta mira szemem kinyilt.

Es szembe velem ott volt az ures szekreny. Se level, se semmi Maite-t elvesztettem, mint baratnot....