2020. december 28., hétfő

December koncert

 https://twitter.com/maiteperroni/status/1343595068414971913?s=20


Egy kis reszlet a decemberi koncertrol =D . Na ki nosztaligazott? Ki tancolt, enekelt veluk egyutt?

2020. december 20., vasárnap

RBD 2020

 

Es igen igazak a hirek, a 2004-ben alakult sikeres, telenovellaban szerepelt egyuttes a RBD ujra egyutt. December 26-an Ser O parece -nak nevezett virtualis koncertet fognak tartani Maite, Anahi, Christian es Christopher. Ez nagyon izgalmas. Nem gondoljatok? Maite tobb posztot is megoszott a hivatalos twitter oldalan.

https://twitter.com/maiteperroni/status/1313159255051075584?s=20

2020. december 9., szerda

This is love

 This is love

RBD

Olyan varázslatos , milyen egyszerű lehet
Ennek a szerelemnek
Ennek az édes szerelemnek.


Olyan egyszerű és olyan könnyű amikor tudod
Kit szeretsz
Kit igazán szeretsz.

Ez a valóság vagy ez egy játék?
Ez csak a szerelem
De minden megváltozik!

Ref: Ez szerelem? Ez szerelem!
Ez  a szerelem és nem tudod megszakítani
Ez szerelem, csak szerelem
Ez a szerelem és nem tévesztheted el.

Olyan egyszerű, hogy nincs mit megmagyarázni
A szerelemben
Mit mondhatnék? (mondhatnék)

Nem tudom meddig tarthat, egy ilyen szerelem
De érzem
Itt kell maradj ! (maradj)

Ez a valóság vagy ez egy játék?
Ez csak a szerelem
De minden megváltozik!

Ref: Ez szerelem? Ez szerelem!
Ez  a szerelem és nem tudod megszakítani
Ez szerelem, csak szerelem
Ez a szerelem és nem tévesztheted el.
Ez szerelem? Ez szerelem!
Ez  a szerelem és nem tudod megszakítani
Ez szerelem, csak szerelem
Ez a szerelem és nem tévesztheted el.
Ez a szerelem

Ref: Ez szerelem? Ez szerelem!
Ez  a szerelem és nem tudod megszakítani (szerelem, nem tudod megszakítani )
Ez szerelem, csak szerelem
Ez a szerelem és nem tévesztheted el. (nem tévesztheted)
Ez szerelem? Ez szerelem!
Ez  a szerelem és nem tudod megszakítani   (szerelem, nem tudod megszakítani )
Ez szerelem, csak szerelem
Ez a szerelem és nem tévesztheted el.  (nem tévesztheted)
Ez a szerelem




2020. szeptember 23., szerda

I wanna be the rain


 

I wanna be the rain

RBD

Christian: Az eső (az eső)
Nem elég, hogy az egyetlen legyek aki tart téged
Nem elég, hogy az egyetlen legyek aki közel van 
Sokkal több akarok lenni!
A szerelem , melyért élsz!
A levegő amit belélegzel!

Minden amit megérintesz lenni akarok, minden!

RBD: Az eső akarok lenni, mely rád esik
Lemosva a fájdalmat.
A nap akarok lenni, mely megragyogtat
Melegítve minden egyes nap.
Az ég akarok lenni, mely tartja neked a csillagokat
Szóval soha ne veszítsd el az utad.

Christian: A szél akarok lenni, mely csókolja az arcod
Az eső akarok lenni.

Nem elég, hogy körülötted legyek,
Minden ami körül vesz, lenni akarok.
A napfény a bőrödön!
Minden lehelet amit belélegzel!
Minden amire szükség van!


Minden amit megérintesz lenni akarok, minden!

RBD Az eső akarok lenni, mely rád esik
Lemosva a fájdalmat.
A nap akarok lenni, mely megragyogtat
Melegítve minden egyes nap.
Az ég akarok lenni, mely tartja neked a csillagokat
Szóval soha ne veszítsd el az utad.

Christian: A szél akarok lenni, mely csókolja az arcod
Az eső akarok lenni.

És még alvás közben,
Amikor álmodozol
Az egyetlen dolog akarok lenni, amit látsz
Nem leszel ott mindeben?

RBD Az eső akarok lenni, mely rád esik
Lemosva a fájdalmat.
A nap akarok lenni, mely megragyogtat
Melegítve minden egyes nap.
Az ég akarok lenni, mely tartja neked a csillagokat
Szóval soha ne veszítsd el az utad.

Christian: A szél akarok lenni, mely csókolja az arcod
Az eső akarok lenni.

(Lemossva a fájdalmat!)
Eső akarok lenni!

Yeah! Yeah!

Eső !

Eső

2020. június 19., péntek

Wanna play

RBD: wanna play :) | Maite perroni, Miss universo 2007 e Galerias ...

Wanna play

RBD

Na na na na na....

Anahi: Figyelj kissrác, tudom mi van
Őrült vagyok egy sexi testben
Tudom, hogy bulizni akarsz
Egy olyan party, amit mindketten ismerünk.

Dulce: Minden kódot megadok
Nyomd meg a gombot és játszom a szerepem
Maite: Messze az előadástól.
Ez a lány nagyon különleges.

RBD: Oh oh 
Maite: Így megy 
RBD:Oh oh
Maite: és még kicsit többet
RBD:Oh oh 
Maite: Bárcsak tudnád
Olyan lenne ,mint te oh oh oh.

Ref. RBD: Akarsz játszani? Gyere és indítsd el a játékot
Nincs szükségem melegedésre, bekapcsolva vagyok
Akarsz játszani? Lőj kettőt és gyerünk
Én várlak, úgy várlak.
Akarsz játszani?  Gyere és indítsd el a játékot
Nem tudok ellenállni a hőnek, túl erős lesz.
Akarsz játszani? Lőj kettőt és gyerünk
Én várlak, úgy várlak.

Nananana...

Chris: Figyelj kislány, tudom mi van
Őrült vagyok, ha kiakarsz próbálni
Tegyél a partd részévé
Egy olyan party, amit mind ketten ismerünk.
Megígérem, hogy egész éjjel őrült leszek
Régóta reszketsz, miután elmentem
Másnap telefonon mesélsz is
Rólam a barátaidnak. 

RBD: Oh oh 
Christian: Így megy 
RBD:Oh oh
Christian: és még kicsit többet
RBD:Oh oh 
Christian: Bárcsak tudnád
Olyan lenne ,mint te oh oh oh.

Ref.

Poncho, Ucker : Nem állok meg
Nem nem állok meg
Amíg meg nem kapom amit akarok
Folyamatosan vásárolok.
Oh oh
Nem állok meg, 
Nem nem állok meg
Megkapom amire szükségem van!
Megkapom amire szükségem van!
Oh oh
Nem állok meg
Nem nem állok meg
A klubot bezárhák
Folytatom a ringatást.
Nem állok meg , nem , nem állok meg
Megkapom amire szükségem van
Megkapom amire szükségem van.

Ref.

Gyerünk!
Akarsz játszani?!



2020. június 13., szombat

Empezar desde cero

Empezar desde cero

RBD

Maite: Egész életemben
Olyas valakiről álmodtam, mint te
Nappal és éjjel kérdeztem
Hogy a felhős ég kék lesz,
Nem tudom megmagyarázni.
Te megtöltesz a csókjaiddal és a világosságoddal.
Nem akarom tagadni
Kérem a szereteted.
Minden érzésem és gondolatom
Veled van tele és ez nem változik.

Maite, Anahi, Dulce : Ref. Nullától kezdve
A tűz világitása
Reszketni kényszerít
Újra indul
Az idő meggyőző
Ez lehetővé teszi , hogy lélegezzek. 
Egyenként a csókjaiddal 
Folytassuk az ugrálást,
És nagyon de nagyon szeretlek.

Maite: Mennyit adnék,
hogy ne csússzál el tőlem.
Érted megváltoznék
Minden ami vagyok és ami voltam,
Minden érzésem és gondolatom
Veled vannak tele és semmi sem állíthat meg.

Ref. 

Maite: Fürödjek az álmaidban
A levegő felszabadít
Ez megakadályozz a légzést
Teljesítsd az álmaimat
Ezek égnek
A szívemben.  

Ref.

2020. június 12., péntek

RBD Una Cancion

Gyerekkoromban en is nagy rajangoja voltam a RBD egyuttesnek , termeszetesen a Rebelde sorozat altal. Kedvenc egyuttesem volt es nagyon boldog voltam mikor egyszer kaptam egy kituzot amin ok voltak. Azota mar nem a kedvenceim, de nem felejtettem el oket es neha termeszetesen ujra hallgatom es mint latthattatok mar nagy Lupe & Geovanni rajongo voltam. Ti ismertetek? Ki volt a kedvenc paorosotok? Szereplotok? Kedvenc szamotok? Szoktatok nosztalgiazni? A napokban ismet tobb szmaot is hallgattam toluk es forditgattam, gondoltam megosztom. :) Egy kis ujdonsag remelem tetszik.

RBD - Una Cancion - YouTube

Una Cancion

RBD

Néhányan elérik a lelked,
Néhányan közülük megérintik a kezed,
Néhányan elérik a szíved.

Néhányuk szükségesek,
Néhányan soha nem felejtenek el
Felébresztik az ember szenvedélyét.

Ref. Hallgasd a dalt, neked , nekem
És eljuthat e a gondolatainkhoz?
Élni és kifejezni mindazt, amit érzek.
Szeretnék neked (veled)
Dedikálni ezt a számot.

Minden egy pohárral kezdődött
Egy kevés és drága ital
Felülmúlta a belső fehérségemet.

Hallgattuk a bár zenekarát,
A kedvenc számom játszották
A kétségbeesés eluralkodott.

Ref.

Idővesztés
Rád gondolok
Tudom, hogy soha nem fogsz visszajönni hozzám.

Ref.

Dedikálni ezt a számot. 





2020. április 29., szerda

34.resz Egyutt?

Maite Perroni şi William Levy, împreună în telenovela „Triumful ...

34.resz Egyutt ?

Maite:

Masnap reggel Jeremy  elment a sracokkal talalkozni nekem meg kikototte, hogy el nem hagyom a haz teruletet. Igyekeztem ugy is tenni. Gondoltam, hogy Capaek egyelore nem is fognak keresni, nem tudom mi volt a tegnapi tervuk de meg egybe bizots nem megyek bele. Csak tunjenek el vegre es ne okozzanak nekem bajt. Most mar befejezhetne az idegesitesemet... Bar tudtam, hogy ez nem olyan konnyu. Es napok igy teltek el, se hiret se hamvat nem hallottam Caparol vagy barkirol a csapatabol . Sherannel es Sherlynnel a napokba ujra beszelgettunk es megigertek hogy legkozelebb eljonnek hozzam. Mar nagyon vartak, hogy talalkozzanka Jeremyvel aki szinten varta, hogy talalkozzon veluk. Meglepodtem kicsit mikor Williamot nem hoztak fel a csajok. En meg... probaltam, nem ra gondolni nem arra, hogy ismet erezhettem az ajkat, lathattam , erezhettem illatat. Tudom, nem szabadott volna erre gondolnom hiszen Jeremynagyon rendes es szeretem... off... ez a talalkozas felzavart...de igyekeztem minnel melyebbre ezt asni. Miert kellett talalkozzunk? David , Thomas es Steve mind jol megvoltak es ennek orultem.
    - Minden rendben megy a sracokkal?
    -Igen. Ezerrel keszulunk a  koncetre.
    -Oh mar nagyon varom. - mosolyogtam Jeremyre.
Kint a hatso udvaron uldogeltunk.
   -Es... hallottal valamit Williamrol is? - tette fel a kerdest, pontosan jol tudtam, hogy nehany napja mar furdalja az oldalat ez a kerdes.
   - Nem. Nem hoztak fel,ok is tisztaban vannak azzal, hogy ami volt annak vege. Nincs miert aggodnod... - hajoltam kozel hozza, de elforditotta a fejet. - Meg mindig a multkori miatt aggodsz.
   -Nem nem arrol va szo. Csak arra gondoltam, hogy mint a tobbieknel nala is rajottel, hogy oke felhuztak es nem hallgattak meg, de eltuloztad az egeszet...En ugy erzem, hogy elmenekultel. Es nem attol, amit tettek. Sosem gondoltal bele?
   -En most nem ertem mi tortent hirtelen... Jeremy mit akarsz mondani?
   -Gondold at.. En koncert utan a sracokkal azt tervezzuk, hogy hazamegyunk ...
  -Haza?
   -Koreaba. - Koreaba? Kikerekedett szemekkel neztem ra.
  -De te mar...
   -Szeretlek es ezek a napok csodasak voltak veled , de en nem akarok semmire sem rakenyszerulni. Nem akarom azt, hogy olyant tegyel amit kesobb megbannal, meg itt az elejen legyen vege ha kell..
Felallt , megpuszilta a fejem bubjat es elsetalt. Hirtelen azt sem tudtam mit mondjak mit tegyek. Tudom, hogy Jeremy ezzel azt uzenete ha ot valasztom akkor menjek el vele. De ezt akarom? Mar jo par eve ismerjuk egymast es jo ideje mar, hogy jarunk is es fontos nekem...de szeretem annyira mint o engem? Milyen nehez lehetett ezt felhoznia .

William

     -Maite arra kert, hogy ne keresd. - csillapitott le David .
A lakasomba voltunk Thomassal, Sheran-el es Sherlyn-el. A napok csak ugy teltek es borzasztoan kivoltam, hogy vegre  ennyi ido utan talalkoztam Maiteval es nincs nincs eselyunk egyutt lenni. De ebbe egyszeruen nem tudtam befejezni, nem tudtam elhagyni.
   -Figyelj haggy egy eselyt, hogy boldog legyen. Nem sikerult ez van, Jeremyt valasztotta most es ugy tunik, hogy jol megvannak.- probalt meggyozni Sheran.
   -Nem egyszeruen nem tudom elfelejteni. Nekem...nekem nagyon sokat jelent es tudom, hogy o is szeret meg engem. En ereztem...az a csok...az a csok...- kezemet ajkamra tettem es ujra lejatszodott a jelenet, amikor ujra erezhettem edes ajkait.
   -Jol van, fogd fel es lepj tovabb. - szolalt meg Sherlyn.
De tole ezt nem akartam hallani, o volt aki ki volt borulva, hogy Maite itt hagyta oket es minden a o hibaja.
   -De nem ertitek, hogy erzem, itt legbelul... erzem, hogy Maite meg mindig engem szeret.
   -Maitenak mar volt nagy csalodasa az eleteben. Emlekszel, mikor talalkoztatok es Carlosrol? - bolintottam.- Es mondott valami titkot.- Igen, erre emlekszem, meselt egy ket dolgot rola. - Maite teljesen kiborult magaba fordult, rajott, hogy Carlos csak kihasznalta es remalmai lettek attol, ahogy a vegen hogy bant vele. Carlos megtudta milyen allapotba volt es a lelkebe tiport. Annyira, hogy azt ereztette Maiteval, hogy o nem az akinek gondolja magat...
   -De en sosem akarnek a lelkebe tiporni, en nem akarom bantani , en nem hasznaltam ki.
   -Nem biztal benne es ez nagyon fontos szamara.
   -Ti sem biztatok! -szoltam rajuk.
David es Thomas felpattant es kozenk allt.
   -A lanyok csak arra akartak utalni, hogy ha  Maite meg mindig szeret megfog bocsajtani es megkeres.
A szememet forgattam,oke oke csak megint ez a varakozas...nem vartam mar eleget? Nem telt el sok ido amiota nem talalkoztunk? Es most...
Ebben a pillanatban megcsorrent Sherlyn mobilja.
   -Halo? Szia! ...Ohm...hat most .... igen. Igen nala vagyunk. - Nala?
   -Maite! - kialtottam fel. -Maite az ugye ? Kerlek add ide? - Sherlyn felemelte ujjat es intett , hogy nem nyugodjak le.
  -Mit mondott? Rendben, oke akkor figyu Sherannal osszepakolunk es holnap kimegyunk. De nyugodj meg, tisztan kell ezt vegig gondolni. Szia.
   -Mit mondott ? Tortent valami? -lattam, hogy Sherlyn elgondolkodik, hogy elmondja vagy nem . - Kerlek, tudni akarom.
Ajkaba harapott, majd a tobbiek fele fordult:
   -Sheran holnap delelott kimegyunk a birtokra. Jeremy ultimatumot adott neki.
   -Ultimatumot?- nezett ertetlenul Sheran.- De hat jol elvoltak.
   -Igen, de amiota -ram nezett.- Amiota talalkozott Williammal, azota Jeremy megkerdojelezte az erzeseit, azt mondta, hogy gondolja veigg,mert nem szeretne ha Maite boldogtalan lenne. Jeremy haza fog menni es azt akarja, hogyha Maite mellette dont, akkor menjen vele.
   -Menjen vele hova? ...- de azonnal rajottem.- Koreaba. Nem, nem mehet azonnal, oda kell mennem.
   -Nem haver, allj. - allitottak le a sracok. - Most itt az ido, most Maiten all a dontes. Ez a dontes, ha szeret itt marad ha nem akkor tovabb kell lepni.- fajt , de bekellet ismernem igaza van Davidnek.
  -Jo rendben, kivarom. -mondtam es leultem a kanapera.
Maite, szerlemem ugye nem akarsz elmenni?

Maite:

Az este Jeremy nem vacsorazott velunk, nem is talalkoztam vele. A napokba nem ugy viselkedett mint , mint a parom, hanem csak a baratom. Azt mondta nem akarja, hogy barmi is befolyasoljon, megijedjek a multtol vagy megijedjek a jelenttol, csak is a szivemre hagyatkozzak. 
Reggel alig vartam, hogy megerkezzenek a csajok. Ott ultem a kapu kozelebe es vartam egy auto hangra...ami 10 korul meg is hallatszodott. Felpattantam es kileptem a kapun. A lanyok kiszalltak a kocsibol es azonnal atoleltek. 
   -Sziasztok!-koszontem.
   -Szia. Szoval ez a birtokotok...szep...-nezett korbe Sheran.
   -Hello. - lepett benebb Sherlyn. 
   -Jol vagytok? - kerdeztem.
   -Igen. Te? Jeremy?
   -Ohm, elment a sracokkal talalkozni az ido pereg  2 nap es indulnak. -mondtam elgondolkodva. - Gyertek menjunk a kertbe.  Miguelita kerlek keszits egy kis narancslevet es sutit is hozz. Szeretni fogjatok, Miguelita suti a legfinomabb sutiket.
   -Jaj kiasszony.- pirult el Miguelita es elindulta konyhaba.
Mi meg a kertbe setaltunk es leultunk a hinta kozelebe.
   -Na elmeseled mi tortnet? 
  -En... miutan talalkoztunk Williammal en elmesltem Jeremynek. Nem akartam hazudni, de latszott , hogy nem tetszik neki. Aztan a napok teltek es hirtelen Jeremy eltavolodott ugy ereztem. Tudtam, hogy ez az egesz bantja es egyik nap mikor hazajott azt mondta, hogy o nem szeretne egy olyan kapcsolatba kenyszeriteni amit kesobb megbannek. Arra gondolt, hogy egyszer eszbe kapok,hogy kicsit eldramatizaltam en is a dolgokat es Williamnak is megbocsajtok es , es hogy neki fontos vagyok de  ne menjunk olyanba bele amibe kesobb mindkettonknek fajhat. Szerinte elmenekultem es...  lehet majd William miatt sohajtoznek...
  -Es te mit gondolsz?- nezett ram Sheran.
   -Jaj nem tudom...
   -Elakarsz menni? Mit gondolsz Jeremyrol?
    -Ugyan az, mint volt Williammal?
Ajkamba haraptam, mikozben Sherlynre neztem. Gondolkoztam ezen, egesz este ezen gondolkoztam, hogy en mit erzek. Fontos volt nekem Jeremy...de de bekellett valljam, hogy szeretem Williamot . Az ujra talalkozas,a csok... mindent felkavart bennem, felhozta az emlekeket es rajottem mennyire is hianyzik nekem. De feltem...feltem hogy megbantodok...
  -William nagyon sajnalja. Es ezt te is tudod. - miutan latta Sherlyn ,hogy nem valaszolok  elem terdelt es megfogta kezem.- Nagyon kivolt, miutan radobbent mekkorrat hibazott, nagyon szeret teged, keresett es nem akart leallni amig meg nem talalt. Es nem akar elengedni...
    -De ha tenyleg Jeremyt valasztod kesz tovabb allni... -szolt kozbe  Sheran.
   -Ezt akarod? - nezett ram Sheran...
   -En...en...en....- mely lelegzetett vettem es feltekintettem az egre.- Jeremy nagyon kedves srac, nagyon jol megertettuk egymast,  nyugodtnak ereztem magam vele, olyan  olyan kellemes nyugodtsagot hordozott . Nem feltem, hogy megbant...
    -William sem bantana meg, soha nem akart. O nem Carlos...- szolt kozbe Sherlyn mire Sheran meglokte.
    -De....
    -De...? - huztak fel a szemoldokuket.
    -O...o nem William...- lesutottem tekintetem mire Sheran es Sherlyn a nyakamba ugrott. - Na mi ez a nagy orom? -neztem rajuk.
Szeretem Williamot, nagyon szeretem es sosem felejtettem el, nekem o kell. Remelem Jeremy  megerti es nem fogunk haragban lenni.
    -Sejtettuk, hogy ez lesz.- kacsintott ram Sheran.
   -Maite ismerunk,  ami kozted es William kozott van az ...az valami szoros kapcsolat, kotelek amit nem tud senki elvagni. Valoban biztonsagban erezhetted magad  es igen jo ideje mar jartatok. De Jeremy kesz atadni , kesz szemet hunyni ra. Nagyon rendes srac... De az igazi neked William, aki mindent igyekszik megadni neked es kijavitani hibait , mert nagyon szeret. Talan Jeremybe azert szerethettel bele, mert kell ez a biztonsag ez a nyugodtsag, kellett egy menedek valaki akivel elfelejtheted a gondajaidat  , fontos neked de mint barat, mint testver nem mint a parod.
Igen, igazuk volt,  hirtelen teljesen osszeallt a kep.  En minidg is Williamot szerettem, Jeremyvel csak elakartam menekulni, mert nagyon szerettem mint testver es biztonsagban ereztem magam vele.
   -Mikor lettel ilyen bolcs? - elmosolyodtam es atoletem ismet a baratnoimet.- Mi lenne velem nelkuletek?
   -Mi lenne velunk nelkuled?- valaszolt Sherlyn majd elnevettuk egymast.
Ezutan egy csodas napot toltottunk egyutt. Jeremy keso este jott haza, de en ott vartam. Nem varhatott tovabb megkellett mondjam a valaszt.
   -Oh, meg fent vagy? - nezett meglepodve ram a nappaliba. - Meghoztad a dontesed...
Nem engedett valaszolni ...
    -Annyira sajnalom... nagyon rendes vagy, kedves es nagoyn jol ereztem magam vele de...
   -De neked o kell. - fejezte be a mondatom. - He ne sirj...- kozelebb lepett es letorolte a gordulo kis konnycseppeket. - Szeretelek Maite , nem hazudtam soha akkor koncerten se mar elso percbe megtetszettel. De mindig is tudtam,hogy a szived nem hozzam huz. De mindne rendben lesz, nem haragszom rad. Az elejen nehez volt elfogadni de utana rajottem, hogy azt szeretnem , hogy boldog legy meg ha nem is mellettem. Szoval ne itasd az egereket.- tenyere koze fogta az arcom es megjelent az a hatalmas mosolya amit annyira szerettem. - Csodas pillanatokat toltottem velem es azokat megorzom es nem vallunk el, meg beszelgetunk, baratok vagyunk...
Hogy tud ennyire kedves lenni... nem birtam tovabb es eltorott a mecses, atoleltem es engedtem , hogy utat torjenek a konnyek. Megbantottam... megbantottam de o igy mosolyog. Milyen szerencses, vagyok, hogy ilyen baratom van.

Jeremy:

   -Vigyazz magadra! - 2 napra ra mar a repuloteren alltunk a sracokkal Maite kikisert.
Az elmult 2 napba, sok idot toltottunk egyutt, amennyit lehetett de mint baratok es en mosolyogtam, mosolyogtam tovabbra is. O dontott, nem voltmit tennem. Elkellett engedem, mert tudtam es mindig is tudtam, hogy az o szive sosem tartozott hozzam. 
    -Meg szep. Te is. -kacsintottam ra. 
Meg mindig olyan kis szomoru tekintettel nezett ram...
   -He, ne merj sirni. - emeletem fel az ujjam. 
Elmosolyodott, en meg karomba kaptam es megprogettem:
   -Szeretlek. -mondta.
    -En is...- mondtam de tudtam, hogy e ketto mar csak barati alapon van. - Ne felejtsd, hazaersz  hivd fel. Biztos orulni fog es hozd rendbe a kapcsolatodat, legy boldog.
    -Te is.- bujt ismet a karomba.
   -Jeremy indulnunk kell! - szolalt meg a baratom. 
Bolintottam es elkoszontem Maitetol majd elindultunk a kijarora, ahonnan indulni fog a repulonk.
   -Jol vagy? - kerdeztek meg amint felultunk.
Szememet eltakartam es hagytam egy ket konnycsepp legorduljon. Elkell fogadjam es tovabb lepnem.

William:

Ez a ket nap borzaszto volt, nem tudtam, hogy mi van Maiteval mit dont, mellettem vagy nem...  a legrosszabb gondolatok futottak at rajtam, hogy epp most szall fel es repul el messze kilometerekre tolem es talan soha nem lathatom... A lanyok nem hivtak, nem tudtam elerni oket nem volt fogalammam rola most mit gondolhat...
Miutan elegem lett az agyban levo lustalkodasrol ugy dontottem feloltozom es setalni megyek... de mielott a furdobe leptem volna, hogy osszeszedjem magam megzorrent a telefonom.
   -Halo?- nem ismertem a szamot. -Halo? - hallottam egy halk szuszogast de mas semmit.- Halo, kerem szolaljon meg. - mar ott voltam, hogy leteszem amikor , meghallottam az angyali hangot.
   -William...
   -Maite - olyan megkonnyebules futott vegig rajtam. -Maite, hogy vagy?
   -Latni akarlak...- szinte nem akartam hinni a fulemnek. 
A napok, hetek , honapok, evek koje amit magamon hordoztam vegre leesett. Engem valasztott ugye? Ez azt jelenti, hogy engem valasztott. Ugye?ugye?
   -Tessek? Maite en is...en is latni akarlak.- alltam fel izgatottan.
   -Ide tudnal jonni? a bitokra...
    -Igen, mondjad a cimet...- elovettem egy kis cetlit es feljegyeztem . -rendben azonnal indulok.
Es igy is lett siettem a kocsimhoz es indultam is a megadott cimre. Nem szabadott volna belekepzeljem magam, de az, hogy latni akart nekem eleg nagy oromot es remenyt adott, hogy tudjam szuksege van ram. Biztos... 
Szerencsem volt, a forgalom nem volt nagy igy eleg hamar ott lehettem. Maite mar a kapuba vart. Kiszalltam a kocsibol es csak figyeltem , ragyogo tekintete ugyan azt sugarozta amit az enyem is, hianyzott.... Becsuktam az auto ajatajat, es elindultam fele...mire o is rohanni kezdett felem. Amint karomba zartam ereztem, ereztem, hogy most semmi sem valaszthat el tobbe. 

/Sziasztok, remelem, hogy jol sikerult a resz. Es sajnalattal kozolom, hogy ez az utolso elotti resz ebbol a tortenetbol. Az en hibam nagyon elhuztam a storyt es a vegen idekerveredtem. Igyekeszem lezarni ahogy kell, ne haragudjatok ha valami kimarad, de minden erom oda teszem, hogy jo befejezes legyen es ami meg hatterben van elore keruljon. Igyekszem a mar elkezdett tortenetet jobban atgondolni , es hozni a reszeket. Ugyanakkor mar egy kovetkezo story is megvan, nehany resz mar irodott is belole, remnyeim szerint hamarosan koze teszem. Nem arulom el mrol van szo, de nem Maite , RBD, vagy hasonlo story. Koszonom akik kovetnek, hamarosan jelentkezem. :) Es megegyszer sajnalom. /

2020. április 10., péntek

3.resz Arango Csalad


Fire:

3.resz Arango csalad

Lupe:

     -Ti ismertik egymast? - nezett  meglepodve Miguel.
    -Hat osszefutottunk a parotn a minap... 
    -Igen?Nem emlekszem.... - forgatta a szemet Giovanni.
    -Oh tenyleg? Nem a te kutyad Amigo? - tettem karba a kezem. - Egy bocsanat keressel meg tartozol. - huztam fel a szemoldokom.
 Kozel lepett hozzam es ismet olyan kozel  hajolt hogy ereztem  lehelletet... barna tekintete az enyembe furodott.... fajdalmat lattam benne, maganyt.... de ettol a tekintettol is kepes voltam zavarba jonni.Mi van veled Lupe?
    -Nem hiszem, hogy barmiert is bocsanatot kellene kerjek. -ezzel elhajolt.- En mentem.- intett es elment.
    -Giovanni !  Ugy volt segitesz...-de meg sem fordult batyja szolitgatasara. - Ne haragudj Lupe. 
    -Ugyan nincs semmi . - mondtam ... de bunko mar, itt van a batyja, segiteni kellene neki es erre fel elmegy.
     -Lupe nagyon orultem, hogy talalkozhattunk most mennem kell orara batyus. Majd talalkozunk. Ciao.- koszont el Roberta .
Es ketten maradtunk Miguellel, csend telepedett rank. 
    -Roberta styliestkent tanul  , kurzusokra jar. Nagyon elvan a divattal. -mosolygott el mikor elkezdte pakolni a konyhat... Giovannisport suliba jar, de neha ellogja az orakat. De nem tudom mi lesz... Amiota megtortent a szuleinkel, nem onmaga. A balaeset napjan Giovanni egy meccsen vett reszt, akkor egy profi edzo tert be a meccsre megnezni a kepessegeit...Giovanni varta a szuleinket, de meccs elott meghallotta....nem erkeztek... Giovanni teljesne magaba fordult es nem tudta megcsinalni a meccset....Eltert a jo utrol, tobbet log, rossz tarsasagba keveredik, vissza felesel....Es ennek en vagyok a hibasa... 
    -Mi? Nem dehogy , nem te vagy a hibas. -leptem melle es kivettem ami epp a kezebe volt. - Nagyon nehez elhiszem nektek, de biztos vagoyk benne hogy Giovanni tudja mennyire szereted es csak a jot akarod neki. 
    -Koszonom. - mosolygott el . - Rendben akkor te felveszed a rendelest es en elkeszitem. Igy jo?
    -Oke.- mosolyogtam es a kezembe nyomott egy fuzetecsket.
Giovanni... Elsitettetem az itelkezesem... itt mindannyiuknak nehez az eletuk, hirtelen egyik naprol a masikra felfordult az eletuk. Giovanninek egy fontos napjan szuksege lett volna a szuleikre es nem tudott ez bekovetkezni...Ez a sok fajdalom es magany ami van a tekinteteben... oh en hulye, mindent elhamarkodtam. 

Giovanni:

Hogy bocsanatot kerjek? Meg mit nem, en nem tettem semmit. Az eletem egyik naprol amasikra megvaltozott, a sokat jelentos meccs, amire annyit keszultem anyaval es apaval, meghiusult... mikor a hallottam a balesetrol teljesne magamba fordultam es nem tudtam felalni egyre melyebbre sullyedtem es sajnaltam a batyamat, mert tudom hogy szeret es megakar minket vedeni... de  nem tudtam ezt nyiltan bevallani neki, en csak magamra gondoltam, onzoen es inkabb  sodrotam egy iranyba mint hogy megalljak es visszaforduljak a jo utra...Es most mar keso , hogy visszaforduljak. 
Neha besegitek a Miguelnek az etterembe... A sport suli megy ....nelkulem is. Fel eve nem fogtam kosar labdat a kezembe, nem is jatszottam ebbol kifolyolag...a kosar arra a napra emlekeztet es csak remgek es remegek... Ezert sokszor ellogom a napot, es csak jonnek a panaszok rolam...de felsem fogom. 
    -Giovanni! - koszontott Gonzales, a haverom. 
A  parton talalkoztunk.
    -Sziasztok! -koszontem neki es Adolfonak. 
    -Na mi ujsag? Kersz?  - tarotta felem a cigit. 
Elfogadtam es meggyujtotta... leultem mellejuk.
    -Ah! Semmi kulonos. A batyam talalkozott az exevel, aki most nalunk kezdett dolgozni. 
   -Exe? Na es mondd, mondd csinos? - kerdezte Gonzales ram teve kezet.
 Forgatni kezdtem szemem, es elloktem tolem... Csinos? Inkabb idegesito, mi ez a kotelezes, hogy kerjek tole bocsanatot. Mi nem tortent vele semmi? Rinyalo  no, mint a legtobbjuk. Poros lett a ruhaja, beletort a korme... oh itt a vilag vege.
   -Na ne mar Giovanni, mondd mar el. Vagy magadnak akarod megtartani?  
    -Dehogy, csak egy idegesito noszemely.
     -Hogy mi? Nem csak most talalkoztatok?
    -De...de mar megtudom mondani most...-mondtam es felallva kozelebb leptem a tengerhez.
Ez a kep...ez a kekseg...mindig annyira megnyugtatott , a tenger, a hullamok suhogasa, ahogy a sziklaknak csapodnak, ahogy a huvos viz megcsiklandozza a labad... igen ez kellemes volt. 
    -Hat en nem ertelek haver, soha nem volt baratnod meg egy lanyra sem neztel . De annyi hal van a tengerbe? - ugrott nekem Gonzales.
    -Mert mind ugyan olyanok...- hogy miert nem kedveltem a lanyokat?
Nem tudom...egyszeruen mindegyik egyforma volt visito, idegesito, rinyalo. Es ahogy Gonzales is megmondta meg nem volt baratnom.
    -Pedig van sarmerod...-bokott meg.
Igen ezt tudtam, sok lany ramakaszkodott de mind visszautasitottam.
    -Nekem jo igy.-mondtam es elindultam vissza  a partrol. Ugy volt, hogy ma a sracokkal csak lezenguk itt ott... 

Lupe:

Az elso nap nem is eleg jo volt. Nem volt valami mozgalmas, vagyis Miguel szerint a szokottol elteroen  tobben voltak, amine kicsit meglepodtem, de o egyaltaln nem banja orul az eddigi vendegeknek is amig van aki jojjon o boldog. Ez egy nagyon aranyos gondolat volt tole . Nagyon kapaszkodik az almaba....es ezert felnezek ra...amit en nem tudok megtenni. En most mibe kellene kapaszkodjak?
   -Koszonom a kemeny munkad!- lepett mellem Miguel.
Epp bezartunk. 
    -Ugyan. Nagyon jo volt, kedvesek voltak a vendegek. -mondtam. 
Elindultunk az utcan...
    -Orulok,hogy jol erezted magad. 
   -Varj neked, lett volna segitseged ha en nem vagyok?- eszmeltem fel hirtelen. 
Se Roberta, se Giovanni nem jott vissza.
     - Neha 2 haverom besegit, ha kell. De legtobbszor ha hiszed ha nem Giovanni segit. Mivel mint lattad, nincs valami nagy forgalmunk igy ketten is elegek vagyunk. -mondta . - Neha meg rajuk bizom itt a munkat papir munka miatt ugye az etterem es hasonlo... -meselte.
    -Ertem. setaltunk tovabb csendben.
Miguel mennyire eros. Tartsa a frontot az etteremnel, a huganal, az occsenel... 
   -Elkepeszto vagy.
    -Mi? - nezett ram ertetlenul.
    -Kepes voltal valora valltani az almod, belekapaszkodtal es nem engedted el tobbet. Nem engeded te. Semmi sem tud ezzel kapcsolatban eltantoritani . Konyhaba lattam, milyen ugyesen fozol, jol, vendegekkel mosolyogva beszelgetsz, csevegsz. Intezed a etterem munkait es a testvereidben is tartod a lelket, giyekszel a legjobba tmegadni nekuk.  Csodas testver vagy.- mosolyogtam el.
    -Ugyan...zavarba hozol. - allt meg hirtelen.
Ra neztem es tekintetunk egybe furodott, hirtleen mintha csak ketten lettunk volna a vilagon. Regi nosztalgia erzes fogott el... vagyis ezt gondoltam. Milyen reg allhattam igy vele szembe? Milyen reg hallhattam neveteset, hangjat, erezhettem illatat... lathattam zavarba jott arcat... Miguel...
    -Hello! -ugrott elo hirtelen Roberta.
Mindketten szetrebbentunk... 
    -Roberta... -nezett Miguel hugara.- Mar hazaertel?
    -Igen a csajokkal nem mentunk vegul vasarolni.Es ti jol szorakoztatok?- nezett rank sejtelmesen.
   -Ne kepzelj semmit...- lokte meg hugat Miguel.
    -Ne mar batyo, nem vagyok kislany. - kezdtek civakodni .
Elmosolyogtam ahogy igy neztem... regebb mi is igy civakodtunk, viccelodtunk a testvereimmel... de utjaink elvalltak.... mar nincs olyan sok idonk egymasra...
    -Tenyleg, Lupe! - kapaszkodott belem Roberta.
    -Nincs kedved belepni? 
De idom sem volt valaszolni mert befele huzott... a lakas is otthonias volt, harman pont kenyelmesen elfertek benne. Mindennek olyan Miguel stilus volt, de velekedett mindenben egy no keze is, Roberta gondolom megsme hagyta, hogy mindent Miguel vegyen kez ala.
    -Es meseld, van baratod? - szolalt meg Roberta kisebb ido utan , miutan leutlunk.
    -Hugi... -szolalt ra Miguel.
    -Semmi gond, Miguel. Nem nincs baratom. - mondtam mosolyogva. 
    -Oh, komolyan! Kepzeld itt a batyam aki mar a 3-dik xet is betoltotte, neki sincs... - huzta kozelebb Miguel.
    -Hugi!- jott zavarba Miguel.
    -Ertem.Hat  en is nemsokara betoltom...- de ahogy kimondtam ereztem, forog a vilag... iszonyatosan rossz kimondnai...
   -Udv sorstars-. kacsintott ram Miguel
De...valahogy megnyugodtam, hogy Miguel is az en sorsomon van...megkonnyebultem.
   -En sokszor mondtam neki, hogy randizzon de folyamatosan azzal volt el, hogy nincs ideje , mert etterme es mi... pedig jol nez ki. Nem? 
Szint e kopni nyelni nem tudtam mikor csak ugy megkerdezte tolem... Hat Roberta nem tetovazik.
    -Igen...jol nez ki.- jottem zavarba. Meg mindig.
    -Ugye? Te is csinos vagy, meg sem latszik a korod. Es nagyon divatoson oltozol. - folytatta a beszelgetest Roberta.
    -Koszonom. 
De meg mindig ereztem ahogy pir bortisa az arcom, igy nem tudtam rajuk mosolyogni.
   -Roberta, mit szolsz ha keszites egy teat , Lupe biztos meginne egyet.- lokte kifele a hugat.
   -Mi? Hat oke...
    -Ne haragudj a hugomra, neha kepes orakat fecsegni es mondnai ossze vissza... 
    -Semmi gond, nagyon kedves. Nem lehet vele unalmas az elet.- mosolyogtam vegre ra.
    -Hat igen. Az biztos. Az elejen meglepodtem, nagyon eretten kezelte a dolgokat a szuleinkel, es kepes most is mosolyogni persze, tudom, tudom jol , hogy mennyire faj neki . O nem tert el a valodi enjetol, bar...a baratja egyaltlan nem tetszik.
    -Van baratja? - jeeej ujabb szemely aki boldog kapcsolatba el.
De ahogy ezt gondoltam, Miguel arca megkomolyodott.
    -En azt mondom, hogy egy nagy szemetlada. Csak kihasznalja a hugomat, aki sokkal tobbet erdemelne. Csinos... ennyi szamit neki. De sajnos ezzel kapcsolatba nem hallgat ram. Es makacs... hogy o biza szereti Sebastiant es nem fogja elhagyni... 
Miguelre neztem aki arcat tenyerei koze temette.
    -Mi tortent velem az az eset utan? Igyekeztem nem osszetorni, borzasztoan hianyoznak a szuleink, de tudtam, hogy nem eshetke szet, mert nekik szukseguk van ram , valakir ekell tamaszkodni... de nem telt el egy olyan nap, hogy maganyomba ne probaltam volna osszetorni...de megsem engedtem. Igyekeztme mindent megadni nekik, mindent jol vegezni, hogy tudjanak  boldogk eletet elni . Mindketten nehez esetk a maguk modjan.. Neha azon gondolkodom, hogy jol cselekszem? Ezt hogy kell azt hogy kel... ugye Roberta megis no nincs egy anya akivel elbeszelgessen megbeszelje problemait es ezert picit aggodok... Giovanni meg nem tudom mit kezdjek hogy vissza alljon, nem tudok szigoru lenni amennyire kell... nem is tudom mit kellene...hogy ...hiszen csak a batyjuk vagyok...
Megfogtam a kezet . Meglepodtem, hogy ennyire megnyilt Miguel, de lattam rajta, hogy csak egy tars kell neki aki meghallgassa:
    -Mindent jol teszel, latszik, hogy mennyire kezbe tartod itt a dolgokat. Ha szeretned elbeszelgetek Robertaval , kialakitok egy kapcsolatot. Giovanni meg biztos kepes lesz felfogni, hogy mi a jo neki. Te mindent megteszel ez latszik.
Mosolyogtam ra es biztattam...ekkor nyilt az ajto es Giovanni lepett be:
   -Oh, vissza ertel. -allt fel Miguel es a korabbi szomorusag szint eltunt az arcarol.
   -Ja.- mondta es felsietett a lepcson.
    -Megyek, megnezem mit csinal Roberta.- mondta Miguel...- koszonom Lupe.
Kilepett, igy ahogy egyedul ultem...eszembe jutott valami... bocsantot kellene en kerjek Giovannitol. Ahogy felfele tarottam a lepcson, erdeklodve megfigyeltem mindent pontot. A harom testver... harom musketas...biztos vagyok hogy mindharmuknak sokat szamit a masik. Amikor felertem az emeletre, Giovanni a furdobol lepett ki:
   -Oh hello...-de nem szolt semmit csak ellepet mellettem. - Varj.- fogtam meg. 
   -Mit akarsz?
    -En sajnalom, hogy annyira radszoltam... igazad volt, nem tortent semmi komoly es nem kellett volna ugy rad szoljak. 

2020. február 6., csütörtök

2.resz Elso szerelem


Fire:

2.resz Elso szerelem

Maite:

Miguel Arango az elso szerelmem volt. Egy evet tarthatott talan. Nem olyan hosszu ido, hosszabb mint ami utana kapcsolataim voltak, azok keveset tartottak. De nagyon jol megvoltunk,  egy huron pendultunk . Mindenki azt mondta, hogy mi osszeillunk, minket a sors egymasnak teremtett mar a nagy eskuvot terveztek innen es onnan is. De aztan Miguel ugy dontott folytatja szulei valalkozasat , ettermet es Yucatanra koltozik , egy helybe akart maradni. Nekem meg az almom ugye az artista let volt, folyamatos utazas, fovarosba eles. Ugy ereztuk, hogy az utjaink mar nem keresztezik egymast. De baratsagba valltunk el:
    -Szoval, hogy s mint vagy? Hogy hogy itt? - mint kiderult Miguel ott vallalt reszmunka idoben allast. Miutan veget ert a muszaka setalni indultunk.
Hat most mondjam el? Kirugtak, szuleim nem buszkek ram...szoval szanalmas az eletem. De allok meg, te? 
   -Megvagyok. Nyaralni jottem. Te? 
    -Oh, ertem. Jol vagyok koszi. Es lattam sikerult az almod. Most, hol vagy leszerzodtetve?
OH...tenyleg a targyra ter. 
    -Ah...Season...- voltam. 
    -Wau? Tenyleg az nagyon vagany. Sokat utaztal, akkor gondolom. Azt hallottam, hogy az egyik legjobbak. Huh... hat akkor teljesult az almod. S , hogy hogy most nyaralsz?
Valoban,sokat utaztunk a Seasonnel, mint a korabbi 2 tarsulatommal is. Igen meg 2 tarsulatba reszt vettem, az elso olyan kezdoknek volt es a masodik  egy kisebb tarsulat viszont nagyon kedvesek voltak mind, kis csalad. Onnan kerultem at a Seasonra az akkori mesterem inditvanyozta, hogy csatlakozhatnak, felajanlott, egyik este Mr . Nelson ellatogatott es mint egy novekvo csillagot rogton megragadott es szarnyalni  kezdtem az oldalan...egeszen a minapig mikor esni kezdtem. 
    -Hat tudod... mindenkinek szuksege van egy kis pihenesre. - boktem vallba -A csaladi etterem? Hogy-hogy reszmunka idos vagy ennel az etteremnel?
    -Megvan a csaladi ettermunk, kis etterem a kinai  negyed fele. Jol mukodik, csak neha segitek itt be. 
    -Oh ertem. - nehany percig csendben lepkedtunk egymas mellett a szurkulodo varosba. 
    -Meddig maradsz? Van hol megszallnod? 
    -Nem tudom , talan a nyar vegeig. egyik baratnom birtokan. 
    -A Colucci birtok?
    -Honnan tudtad?
    -Nem sok birtok van erre fele. Az jo dolog. Bar tavol van igy a kozponttol. Bar en panaszkodok mi is arra fele lakunk.
    -Hat igen, a tegner is felorara van de nem gond. Jo csendes. Tenyleg? - mosolyogtam,  bolintott.
Zsebre tette a kezet es felsohajtva megallt:
    -Kar, hogy nyaralsz. Epp egy kismunkerore lenne szuksegunk , meglatva arra gondoltam talan, szivesen csatlakoznal amig itt vagy . Jo lenne veled egyutt dolgozni, de nem szeretnem ha a pihenesedet megzavarnam.
   -Munka?!- hirtelen megszeppent ahogy elore ugrottam. 
   -Igen? - nevetett fel.
    -Benne vagyok . 
   -Komolyan?
   -Igen.- talan nyar vegig kihuzhatom itt s utana elmondom Miguelnek a tortenteket s talan felvesz nemcsak resz munka idore. 
    -Biztos vagy benne?
    -Igen. Ha nem zavarok.
    -Oke rendben. Holnap kezdhetsz is talan. Ha neked jo?
    -Persze. Koszi szepen. -mosolyogtam. 
 Tovabb setaltunk az uton .  Kellemesen elbeszelgettunk felevenitve a kozos  emlekeket. Egy ut keresztezodesnel valltunk el:
   -Nos, itt en arra megyek.- mutatott jobb fele. - Gyere itt majd egyenesen en varni foglak 9-kor. 
   -Rendben . Jo ejt!- elkoszontunk egymashoz es elindultam a birtokra.
En tovabb kellett menjek egyenesen. Miguel meg mindig olyan kedves es segitokesz mint regebb is volt. Szorgalmas es latszik, hogy mennyire kuzd a celjaiert. Es arrol sem kell panaszkodnom, hogy jol nez ki , meg mindig. 
    - Lupe kisasszony hazaert? Kivan valamit?
     - Ohm... ugyan Lupe eleg. Reg elszoktam errol. Nem kell semmi,majd megvacsorazom es amire szuksegem van elintezem. 
   -De hat ez a feladatom. Kerem hagyja elokeszitem a vacsorajat. A szobajaba keri?
Elnevettem magam.
    -Nem, kijovok az ebedlobe, de akkor kerlek vacsorazz velem. Amugyis eleg egyedul vagyok ebbe a nagy hazba. - megfogtam a kezet.- Hogy hivnak?
   -Carmen.
    -Szia Carmen, legyunk ezentul baratok, rendben?
    -Rendben. Akkor elfogadom.
Elnevettuk egymast es ketten indultunk a konyhaba.

Miguel:

Meglepo volt ennyi ev utan talalkozni Lupeval mar 10 eve talan. ha nem tobb , hogy utoljara talalkoztunk. Jol megvoltunk es tulajdonkeppen sosem tavolodtunk el , csak nem is tudjuk az ido elszallt folottunk, mindenki jarta a sajat utjat. De termeszetesen jo ujra talalkozni vele. Meg mindig olyan mosolygos , kedves  mint regen is volt. Nem nagyon valtozott es termeszetesen meg mindig gyonyoru.
    -Oh, hazaertel?- lepett le az emeletrol Roberta. 
Roberta a hugom , 2 evvel kisebb mint en. Kedves lany, neha kicsit szeleburdi , nagyon szeret vasarolni , koveti a divatot es szereti magat sminkelni. Jol megerstuk egymast. 
    -Igen. - ultem le a kanapera.- Itthon minden rendben?
    -Igen. Na s tortent valami jo? Nagyon mosolyogsz itt. - ult le mellem.
    -Mi ? Nem... csak talalkoztam az elso szerelmemmel.
    -Oh... Lupeval, azzal a Lupeval, aki artista ?
    -Igen. Holnaptol nalunk fog dolgozni.
    -Tenyleg az klassz.- Roberta izgatottan pattogott. - Es elojottek a regi emlekeitek? A regi erzeseid? - nezett kivancsian ram.
    -Mi?! -nevettem el magam.-Dehogy, hiszen az mar olyan reg tortent. Azota baratok vagyunk , sot nem is beszeltunk nagyon a tortentek utan....
    -Kulon utakon kezdtetek jarni. Tudom , meselted mar.- De ha a itt van, meg nem jelenti azt, hogy nem tortnehet semmi. -kacsintott ram.
    -Roberta, ne...- forgattam a szemeim.- Azota lehet, hogy mar van parja... nem tudom ha egyedul allo es folytassa az eletet. Meg mindig artista es biztos, hogy ezt szeretne folytatni meg jo ideig, o mindig utazott , mindig egy szabad lelku volt es gondolom ezt is szeretne folytatni. Engem meg ide zar a kotelesseg.
    -Oh, hallj ide "ide zar a kotelesseg" . Batyus, mar a harmadik x-et betoltotted, szingli vagy. Itt lenne az ideje, hogy talalj valakit aki megert es ...
    -Errol most nem nyitok vitat Robert. Amugyis, hosszu evek ota most talalkoztunk eloszor. Ne kalandozzanak el a gondolataid maris.- emeltem fel az ujjam.
   -Jo rendben.- most rajta volt a sor, hogy a szemeit forgassa.
  Ebben a pillanatban nyilt az ajto es bejott occsem Giovanni. O mar kicsit bonyolultabb eset, balhes... tulajdonkeppen keresi a balhet. Nehezen tudom kontrollalni, ebbol kifolyolag nehezen tudom ravenni, hogy dolgozzon. Neha segit... azota van igy miota a szuleink ... mar nincsenek velunk. Fel eve tortent egy baleset... Azota Giovanni nem a regi. Mindnekit megviselt, de o a rossz utat valasztotta... s hiaba mind probalkozok nincs semmi otletem mit tehetnek vele, annyit probalkoztam,szigorusag megertes de egyszeruen nem megy. Bar neha sikerul odatennem dolgozni. Szoval mi elunk egy kis emeletes hazba harom testver es vezessuk az ettermet. Vezetem, ok besegitenek. 
   -Merre voltal?- alltam fel.
   -Mit erdekel...- ezzel elindult felfele.
   -Gio kepzeld, holnap uj munkatarsunk lesz...- allt fel Roberta is, de Giovanni mintha meg sem hallotta volna.

Lupe

  - Miguel? Komolyan? Aki elvolt, hogy etterem vezeto lesz. 
   -Igen. Egy elso szerelmem volt. 
Reggel idobe elkeszultem es elindultam Miguel hazahoz. 
   -Na, s , hogy nez ki? Meg mindig olyan jol?
   -Aj Mia teged ez erdekel? - nehany masodperc utan.- De amugy igen, jol nez ki meg mindig es nagyon kedves.
   -Oh... mondtam en. Meg rad talal a szerelem. Mindent bele Lupe! 
   -Mi?! Ne... Mia,  tobb mint 10 ev utan eloszor talalkozunk, sokaig nem beszeltunk. Talan mar van baratnoje . S igen most talalkoztunk.
   -Sosem lehet tudni, mikor fognak az erzesek ujra fellobbani. Szoval hajra! Most mennem kell. Majd beszelunk. Szia!
   -Szia!
Mire vegeztem addigra Miguelt is megpillantottam. Mosolyogva integetett felem . Aranyos...
   -Jo reggelt!- szaladtam hozza.
   -Jo reggelt! Na keszen allsz? 
   -Igen. Es megegyszer megakarom koszonni, hogy felvettel fonok. 
   -Nincs mit, de kerlek ne hivj fonoknek.
   -Oh, dehat nem az vagy? Fonok, fonok, fonok...- mint egy kisgyerek ugy ugrandoztam korbe mellette.
Mindig is szerettem szivatni, de csak hatarokon belul.
   -Oke, oke... de ne hidd kisasszony, hogy nem kapod meg vissza... 
   -Oh, en nem hiszem...-mondtam de ebben a pillanatban a szandam beakadt es en elore kezdtem esni.
   -Vigyazz...
De nem ertem foldet, Miguel idobe kapott el. Tekintetunk talalkozott es ebben a pillanatban mintha soha sem valltunk volna el, mintha ugyanabban az idobe lennenk mint 10 evvel ezelott. Mintha minden ugyan ugy maradt volna... Az emelekek csak ugy keringtek bennem:
   -Ohm... koszonom.- alltam fel , es probaltam eltakarni zavarba jott arcom.
   -Szivesen. Legy ovatos. 
Nehany perc nema csend utan:
   -Megerkeztunk.- egy lepcson felerkezve egy kis teraszos ettermet pillantottam meg.
A zold es a krem szin uralkodtak, valamint nagyon sok noveny. 
   -Szep, kellemes es elegge csaladias.
   -Ennek orulok , a szuleimnek ez volt a tervuk.
   -Tenyleg veluk mi van? Jol vannak? 
Lesutotte a szemet:
   -Fel eve meghaltak...
Oh... Lupe... 
   -Oszinte reszvetem. Sajnalom, nem tudtam.... 
  -Semmi gond.- mosolyodott el halvanyan.- Nem tudtad, honnan. Gyere menjunk be.
Kinyitotta elottem az ajtot es elore engedett.:
   -Lupe hadd mutassam be hugomat Robertat .
   -Szia. -koszontem neki.
Egy elegge csinos, voros haju lany lepett mellem.Oh valoban, Miguelnek van ket testvere. Hugaval talalkoztam, de occsevel nem nagyon nagyon tevekenykedett egy suli klubba... mar nem tudom melyik volt... talan a kosar? Szeretett volna kosarlabdazo lenni... sokat edzett nagyon sokat. Vajon vegul az lett?
    -Oh, valoban , most mar emlekszem nehanyszor osszefutottunk.
   -Igen, akkoriban fekete volt a hajam.
    -Ertem. -mosolyogtam.
    -Es az occsemre valoszinuleg nem emlekszel, kevesszer lattad Giovanni.
A srac a pultnal ult ekkor megfordult:
   -Te?!