Valentin

 

Boldog Valentinnapot!

35.resz A vagy kiteljesedese

35.resz A vagy kiteljesedese (Befejezo resz)

William:

Kereken 3 honap telt el amiota itt vagyok a birtokon es ezek a percek maguk voltak a paradicsom. Maiteval a kapcsolatunk csodas es stabilabb mint valaha. Az egyetem hamarosan lejar es elkezdhessuk a kozos eletunket , eskuvo,haz es csalad alapitas. Igen, evekkel ezelott nem tudtam volna ezt elkepezelni, egy idilli csaladi kepet...de most Maite elott kepesnek lattam magam jo csalad fonek. Ha o mellettem van mindenre kepes leszek, egyutt mindenre kepesek leszunk.  Csak ha epp szukseges volt akkor mentunk be a fovarosba, rajottunk hogy itt messze a nagy nyuzsgestol, a varos zajatol, porgesetol tavol lenni nem is olyan rossz, sot a kapcsolatunk kiegyensulyozott , nyugalmas itt...  Oke persze Sheraneket , Thomasekat meglatogassuk es ok is sokszor jonnek latogatoba es itt is alszanak. A szulei , tesoi tobbszor jottek mar latogatoba, de nagy reszt rank hagytak az itteni eletet, teendoket rank. Aminek nagyon orultem, hogy elfogadtak , nagyon kedvesek es nagyon boldog vagyok, hogy megbiznak bennem. Minden nap reggel egyutt megyunk ki lovagolni korbe nezni a birtokon, majd megreggelizunk es ha van munka elvegezzuk, ebed, majd egy kis kozos pillanat ... es mi ahogy jon, vacsora elott ismet kilovagolunk a birtokra es korbe nezunk. Minden rendben ment, tartottam a frontot ahhoz kepest, hogy ehhez nem voltam megszokva. Maite nagyon sok mindenbe segitett es segit, tanit es magyaraz turelmesen. Komolyan emelett a no mellett, nem lehet unatkozni. Talan azzla nem is tulzok ha azt mondom, hogy a regi nocsabasz William szinte mar arnyekat sem latom vagy eszlelem, ezen a barataim is megvannak lepodve, de igy teljes lett az eletem, Maite kiteljesitett az eletem es mar nincs semmi mas vagy csak hogy vele legyek  mindig vele ...

Reggel arra ebredtem, hogy Maite nincs mellettem. Felpattantam es gyorsan magamra kaptam a polom es a nadragom majd elmentem megkeresni.

    -Miguelita Maite hol van? - lattam arcan , hogy valamin aggodik.

    -Koran kilovaglott... 

    -Van valami baj? - neztem ra. 

    -Nem biztos, de azt beszelik a munkasok , hogy lattak Capat a birtokon. 

   -Capat? Hol merre? - kerekedett ki a szemem. 

    -A folyo part fele vette az iranyt... de egy olyan oraja mar.... 

Ajakmba haraptam... miert nem ebresztett fel? Mit akarhat Capa...? Miert jelenik meg most?

    - ... Maite.... Figyelj szolj Amadornak , hogy hivja a rendoroket en utana megyek... 

Ezzel ki is siettem. Gyorsan felnyergeltek a lovat es kivagtattam.  Ez utobbit gyakoroltuk mar egy ideje Maiteval, o tanitott meg, eleg hamar belejottem es megkedveltem, szerettem szaguldozni , egyutt jarni a csendes tajakat az en fekete Pajtimmal. Maite vajon tud errol? Vajon beszelt volna Capaval ? Nem azt csak eszrevettem volna. Vagy hallotta es most utana akar jarni...Jaj de remelem minden rendben van vele. Vagtattam a birtokon elore, csak elore, mikozben figyelmesen tekintettem vegig... Tavol erdok kereszteztek a lathatart, elotte mezok terultek szet nehany helyen egy ket dolgos ember mar mar a munka vegen jart, ideje volt hazamenni es neki allni az ebednek, De Maitet vagy Capat sehol sem eszleltem , barmifele dulas fulas, kiabalas a kozelben . Ha pont szembe jott nehany ember rakerdeztem ha nem lattak Maitet, de semmi.... semmi nem volt. 

   -Maite! Maite! - de minden hiaba ... semmi, semmi reagalas.

Nem volt mas valasztasom elore siettem a folyo fele, hatha meg ott talalom oket..... 

Maite:

Ha valaki azt mondja, hogy nehany perc alatt fenekestul megvaltozik az eleted, szerintem te sem hiszed el... de velem ez tortent ... Williammal annyi mindenen keresztul mentunk megismerkedutnk eloszor nem kedveltem, majd egyikrol a percre vagyat ereztem iranta, beleestem en is a csapdajaban es nem tudtam szabadulni. Hiaba kerultunk megprobaltatasok ele , mint eskuvo , nem sikerult elvallnunk, nem sikerult kiszakitani ot a szivembol, nem sikerult eltorolni mindne erezesemet , vagyamat feleje... mint egy lathatatlan, elszakitathatatlan fonal lennek kozottunk es barki bamrivel is probalkozik keptelenseg elvagni... Barmilyen tavolsagra legyunk is egymastol utjaink folyton keresztezik egymast.... Es emelol mar nem akarok elszabadulni, mar nem... az utobbi 3 honap csodalatos volt, egymasra talaltunk es ez annyira jo... annyira felemelo erzes mellette lenni, vele lenni. Az elso gondolaotm anno az volt, hogy igen nocsabasz es sosem fog megvaltozni , de mint kiderult kepes... annyira gondoskodo , figyelmes , sokkal jobban egy huron pendulunk mint eddig. Vagyis igy erzem... Williammal minden olyan jo es latom a jovonket... es az, hogy egy szo nelkul belement abba hogy itt eljunk , elkepeszto. Azt hittem, hogy lesz egy kisebb vita , vagy legalabbis tobbet kell majd gyozkodnom, de egyaltaln nem kellett. Es azt hiszem a dontest egyikunk sem fogja megbanni hiszen olyan kellemes itt az eletunk. Egyetem utan majd neki allunk dolgozni , belepunk a nagy betus eletben es elore haladunk, tervezzuk a kozos jovonket.

Most is csak figyelem, figyelem ahogy az álmok világába jár még... olyan békésen alszik... végig simitok az arcán. Olyan hihetetlen, hogy tényleg ő az én barátom, hogy tényleg itt vagyunk annyi idő után itt lehettünk, egymás mellett, támogatva egymást és nem ronthatta el semmi sem a kedvünk. Sherlyn lassan de biztosan végre visszatalál önmagához, bár ehhez sokat segített David , megkellett mondani , hogy azok ketten eléggé összemelegedtek. De nagyon örültem, hogy Sherlyn újra régi kezd lenni, az a vidám, divatos, partis lány akit már oly régóta ismerek. Sheranel minden rendben van, szeretne saját vállalkozásba kezdeni , egy fotó sutdiot szeretne létrehozni, mi bizunk benne, hogy meglesz. Sőt tudjuk,hogy meglesz. Ő már azt tervezi, hogy engem és Sherlynt is felvesz mint személyes modelljei. Thomas úgy tervezi, hogy egyetem után utazik, jó néhány helyet meglátogat , szeretne felfedezni és kalandozni. Ez ő... ez a mi csapatunk és csak haladunk és haladunk előre , eszeveszetten a jővőbe ugrunk, nem is gondolkodva... na jó ez nem teljesen igaz, csak tervezunk, tervezzuk a jovot ami elottunk all , azt a jovot amit mi keszitunk sajat magunknak. 

A gondolataim menetebol telefoncsorges zavart meg. A telefon a kis ejjeliszekrenyen volt, megforultam, egy szam volt nem ismertem fel, de felvettem kozbe hatam moge tekintettem , William kicsit megmozdult de nem ebredt fel:

    -Halo? -szolaltam bele a telefonba.

   -Latom ujra rad talalt a boldogsag. Mino orom neked! 

Amint meghallottam a hangjat a szekrenyhez leptem kivettem egy kockas inget es egy nadragot es csendben kileptem a szobabol es a szomszed szobaba huztam meg magam , nem akartam ha felkell William hallja , hogy ki beszel.

    -Capa?! Reg hallottam feloled...

    -Hat tudod az ember folyton tervez, programja van.... 

    -Segithetek valamibe? - kerdeztem leulve a szomszed agyra. 

    -Azt hiszem ideje beszelnunk es orokre lezarnunk a mi kis tortenetunk.

    -Miota van nekunk tortenetunk? - huztam fle a szemoldokom, de persze nem lathatta.

    -Tudod mirol beszelek , kis Maite. Szoval? A folyo parton varni foglak.

    -Es mi van ha nem jelenek...

    -Oh tenyleg oda akarsz jutni? Ha ugy vesszuk meg nem is talalkoztam szived valasztottjaval. Gyere de egyedul, semmi trukk. 

Ezzel le is tette.... felsohajtottam... nincs mit tegyek... feloltoztem, Amadornak megmondtam hogy nyergelje fel a lovam, majd meg beneztem Williamhoz, meg koran volt, megse moccant miota kijottem, homolkon pusziltam .

   -Maite hova keszulsz?  -ahogy kileptem volna az ajton Miguelita jelent meg mogottem.

Aggodva tekintett ram:

   -Minden rendben, csak valamit surgosen elkell intezzek. De igyekszem vissza, ha William megebredt kerlek allj neki a reggelinek. 

    -Biztos mindne rendben?    

    -Igen. -mosolyogtam ra, majd hozzalepve megpusziltam homolokat. - Sietek vissza.

Ezekutan lora pattantam es irany a folyo. Talan igaza van ideje lenne mind ezt lezarni es errol a birtokrol orokre eluzni Capat a tarsaival es kis jatszmaival. Itt lesz a vege...

   -Tudtam, hogy jo kislany leszel.  - vigyorgott ott ulve a folyo parton Capa egy bicskat forgatott kezevel.

Leszalltam a lorol , egyik fahoz kotottem a kantart es tettem nehany lepest fele.

    -Megallapodunk vegre? Ideje lenne elhagynod a birtokomat Capa es tobbet vissza se nezned.

    -Tsz...tsz... - intett az ujaval. - Mikor osztottad te a szabalyokat Maite? - nezett ram es vegre a szikaln amin ult felallt. 

    -Mit akarsz? Mondd mar! Penz kell? Mondd mi kell es megadom csak takarodj vegre el es felejtsd el, hogy letezem. 

   -Oh en nem akarom azt, hogy elefelejts. - simitotta vegig az arcomon de elloktem a kezet.- Mint egy vadmacska, minidg ilyen voltal.

    -Terjunk mar a lenyegre! Elegem van, hogy folyton itt terrorizalsz es lopkodsz... tudod ezert akar bortonbe is juttathatlak! - fenyegetoztem, de o csak elvigyorodott.

Mire feleszmeltem mar a nyakamat fogta .... probaltam utni es rugni , hogy eleresszen de egyelore sikeretlen volt:

   -Azt kell neked! Ha engem bortonbe juttatsz akkor mar mindegy lesz meg egy ket mocskos tett... ha engem lecusknak mas elvegzi a piszkos munkat... szoval vajon teged oljelek meg vagy a kis szived valasztottjat...

   - Khm... hozza... neee.... merj.... ...erni...-nyogtam valahogy ki a szavakat.

Capa cska jobban elvigyorodott... de vegre elengedett igy levegohoz kaphattam.

  -Kh...kh...khm... - probaltam visszatalalni a rendes legzesem. 

    -Ha nem akarsz semmit akkor minek hivtal ide? - kerdeztem miutan sikerult osszeszednem magam. 

    -Amikor azt mondtam, hogy befejezzuk tenyleg  komolyan beszeltem. Emlekszel erre a helyre? -nezett korbe.- Itt talalkoztunk eloszor , ropke tuzes holgy voltal aki ugy vagtatott itt a birtokon mint a szel, semmi sem tudta megallitani. Eszrevettle a folyonal es megalltal, megkerdezni hogy ki vagyok. Udvariasan bemutatkoztam es hat... volt egy ket szemrevallo vonasod amin nem tudtma tovabb lepni...

Simitott vegig a labamon, de csak jobban elhuzodtam. Hat hogyne emlekeznek arra a bizonyos napra... 

    -Probaltam ekdvesen kozeledni nehany napig beszelgettunk, aztan talan 1 hetre eltuntel... akkor eldontottem, hogy nem varok tobbet ...

   -Mocskos allat voltal es vagy meg mindig! -kialtottam a szemeben, de cska felnevetett.

    -Igen probaltam eroszakoskodni veled, de te mit tettel... elovetted a bicskad es labamba szurtad! Azutan elszaladtal.... azota a pillanat ota vartam erre a percre.... Latod ezt? - mutatta a bicskat.- Ugyanaz megoriztem...

    -Miert nem inteztel el ezelott? Nem lett volna egyszeru? Ossze vissza jatszadoztal!

    -Nekem is jar egy kis szorakozas! - ismet elkezdett kozeledni.

Maite erosnek kell lenned, erosnek kell lenned... korbe tekintetettem az agyam azon gondolkodva, hogy mit tudnek tenni... de hirtelen semmi sem jutott eszembe.

    -Ha barmit is teszel en eskuszom, hogy racs moge duglak! - ismet csak az a fanyar nevetese.

Lehajolt hozzam es elkezdte felem nyujtani a kezet....

    -Maite! Maite!

Ez a hang...

    -William! -kialtottam fel. 

Hatra tekintettem es meglattam lovon:

   -Mit csinalsz itt? -neztem ra. - Miert jottle ide? Honnan tudtad?

    -Te szemet! Nehogy hozza merj erni! -leszokott a lorol es egyenesen Capahoz szaladt , kepen utotte.- Jol vagy? -fogta arcomat kezei koze.

    -Jol vagyok. Honnan tudtad? -kerdeztem ujra. 

    -Jaj... ne csinalj tobb ilyent, hiszen mi egy csapat vagyunk! - csokolt meg . - Gyere!

    -Nem tudtad nem bele dugni az orrod mi?!

    -William vigyazz!

Kialtottam fel... Capa felallt es a bicskat egyenesen William fele forditotta, William megfordult es elkezdtke haroclni...

    -William! Kerlek ne! - probaltam kozejuk allni de sehogy sem mukodott. - Ne!

Aggodva tekintettem a szerelmemre, es mar mar ereztem ahogy a konnyek mardossak a torkom. 

    -Capa eleg! -mondtam . -Hagyd abba! William...

   -En majd megvedelek, mindig megfoglak vedeni Maite, mert szeretlek! - meglepodve figyeltem Williamra, aki ellokte magatol Capat , de o nem hagyta ennyiben ismet neki iramodott...

Elkapta William karjat, de csak epp surolta, William viszont sikerult ezutan kiutnie kezebol a bicskat es megutve Capa elajult. 

   -William! -szaladtam karjaiba, kozbe hallottam ahogy egy szirena hallatszik a kozelebe.

    -Minden rendben? - kerdezte ismet, szorosan magahoz olelve.

    -Igen. Te jol vagy?- neztem a karjan a sebet.

    -Ez semmiseg, de igerd meg , hogy tobbet nem csinalsz ilyen hulyeseget. Egyutt mindent megoldunk. - barna szemei nem eresztettek az enyemket.

    -Sajnalom! Igerem, hogy ezentul egyutt mindent megoldunk! -bujtam szorosan a karjaba igen, egyutt egyutt minden jo lesz.

1 evvel kesobb:

    -Mit csinalsz az en kedves felesegem? -olelt hatulrol at William.

Egy honapja, hogy kimondtuk a boldogito igent es feletebb boldogok vagyunk. Capat akkor letartoztattak tarsaival egyutt. Minden helyre allt, befejeztuk az egyetemet es mindenki elkezdte megvalositani almait. Mi meg mindig a birtokon laktunk, itt tevekenykedtunk, bar en neha meg Sheraneknek is besegitettem, mint mondta valoban felvett. David es Sherlyn mar egy fel eve alkotnak egy part, nagyon jol megvannak bar nem sietnek az eskuvovel, egyelore csak idot toltenek egymassal. Thomas eskuvonk utan 1 hettel elindult utazasi tervere. Minden rendben volt es szpe volt, mint egy mese.

    -Csak hintazgatok, kedves ferjecskem. - pusziltam arcon. 

    -Szereltek!

    -En is teged!- csokoltam meg. - Koszonom , hogy ennyi ido utan is szeretsz es a vagy irantam nem aludt ki.

    -Az sosem fog kialudni. Ez a vagy mely mar tobb eve kialakult irantad, soha nem alszik el, sot csak novekedni fog, hiszen ez a szerelmem resze.

   -Ahogy az en szerlemem tuze , vagya is mindig egni fog erted. - alltam fel es karjaiba bujtam. - Most mar minden rendben lesz, minden egyenesbe fog menni.

   -Pontosan. Kozos tervek, kozos elet... kozos gyerekek...

    -Hoppa! Mar is ott jarnak a ferjem gondolatai? 

    -Hat meg szep! - emelete fel buszkena  fejet.- Hiszen nincs szebb alomom, mint hogy legyen egy olyan szep kislanyunk mint te...

    -Vagy egy olyan eros fiunk mint te... -mosolyogtam ra.

Ismet csokba forrtunk ossze, de ennek a csok vegen fogott es karjaiba vett:

   -Mit csinalsz?! -kerdeztem nevetve. -Tegyel le!

   -Dehogyis, hiszen tovabb lepunk a kozos jovonkbe! 

Kozos jovonk, ez olyan szep....

/Sziasztok! Sajnalom, hogy ennyire elhuzodott ez a tortenet. Annyira igyekeztem es vegul minden osszeomolott de mentettem ami mentheto es remelm, hogy nem lett annyira rossza es tetszik, jo kis befejezest adva a tortenetnek. Igyekszem a masik ket story folytatasat is hozni. Koszonom, hogy olvastatok ezt a tortenetemet es kerlek olvassatok tovabbra is a blogot, illetve bolggajimat./