29.resz 1 ev utan

29.resz   1 ev utan

Maite:

Mar egy eve,hogy ide jottem... mindent magam utan hagyva... senki sem keresett, igy en sem kerestem oket. Hazdunek ha azt mondanam hogy nem vagyok szomour,hogy azt gondoltam ,hogy par honap es keresni fognak. De valaki segitett ,hogy eztmind elfelejtsem. Jeremy... minden nap segitett nekem es megnevetetett,mindig itt volt mellettem... es nemreg eldontottem,hogyuj eletet kezdek. Midnen  emleket , dolgot ami hozza kot... hozzajuk kot elfelejtem. Es uj eletet kezdek itt a birtokon. Es ebben nagyon sokat segit Jeremy. Fontos es kulonleges szemely lett, az eletembe.  

Annyit hulylutunk es minden... hogy a szivemhez nott.   A honapok soran arra is rajottem, hogy egy egyuttesbe jatszik  es dobos... egy nagyon fontos koncertje lesz nemsokara, ott leszek es tamogatni fogom, de o errol semmit sem tud, mivel azon anapon nekem gyulesem van a managerem-el... Szegeny annyira szomoru ...ezert megbeszeltem hogy ne tartson sokat, mert fontos dolgom van. De ez neki meglepi. 

   -Urnom elokeszitettem a lovat...-jelente meg a gondok.

   -Koszonom.-mondtam.

Aszuleim amikor megtudtak hol vagyok, eloszor nagyon meglepodtek. De aztan megis elmosolyogtak magukat, a  testvereim azt hiszik nem birok ki sok idot, megis mar egy eve hogy itt vagyok. Neha furcsaltam Jeremy viselkedeset, neha  ideges volt korulottem, neha meg olyan maskepp nezett ram... aztan csak ketbalkezeskedett a vegen... de en igy szeretem....ahogy van... Szeretem?.... Nem... az egyelore nem lehet.   

A lovaglas mindig is jot tett...a foldeken lovagolni , vagtatni... de persze kotelesegeim is vannak, hisz megkell nezem a termo foldeket, a gyumolcsosoket... mivel apam nincs itt, igy  en vagyok a fonok es gondoskodnom kell hogy midnen rendben megy itt... apamnak megigertem. 

Jeremy:

Elso latasra beleszerettem... tisztesegeteln talan ilyent mondani, sajat urnodbe beleszereteni... milyen vagyok en...megis akkor 1 eve amikor megjelent, rogton beleszerettem, a mosolyatol...teljes egeszetol. Azutan minden nap segitettem neki , eskozeledtunk egymashoz. Minden nap egykicsivelkozelebb kerultunk egymashoz.  Es en minden nap egyre jobban szerettem.  Sok mindent maga mogott hagyott, tudom elmeselte...ezert nem hagytam egyedul...nem akartam ,hogy  osszetorjon. Azt akartam,hogy tudja en itt vagyok neki es ne egy cseledkent nezzen ram. Bar o nagyon josagos... es mindenkinek azt mondta,hogy ne szolitsuk urnonek. Mindig szerettem ha megtudtam mosolyogtatni. Nekem csak az volt a fotnos,hogy velem maradjon.  Par honap utan azt hittem,hogy elfog menni es hiaba remenykedek... de nem... most is itt van es azt mondta hogy itt lesz meg nagyon sok ideig... 

Eloszor eldontottem,hogy a koncerten ami nemsokara lesz bevallom, mindenki elott,hogy szeretem es megvarom a valaszat. De amikor megtudtam,hogy neki gyulese lesz hisz o is enekes, elszomorodtam. Egesz heten ezen gondolkodtam,hogy mikor mondjam el neki... Amadroszerint minnel hamarabb el kellene mar, mert ha nem akkor a vegen elmegy es elveszitem. Miert hallgatok ra? Mert regebbrol ismeri... elmondta,hogy Maite sosem szeretett itt lenni..., nem nagyon szerette a falusi eletet. Nagyon megdobbent mikor azt mondta hogy idejon. O se hitte esa csaladja sem hogy itt marad, de megis valami ...vagy valaki nagyon megvaltoztatta. Amador ket dolgot kotott ossze...az egyik miattam marad itt es azert ami tortent vele. Sosem akartam,hogy a mutljara gondoljon ezert amikor tudtam vele voltam. 

Hamar eljott akoncert napja...ideges voltam... de nem csak a koncert miatt,hanem mert eldontottem ,hogy ma eleje allok es bevallom neki. Talan nem epp a e legjobb otlet ,hogy most mondjam el, hisz az nekem arthat es akkor a koncertnek lottek...de eldontottem, es a fiuk az egyuttesbol is elfogadtak, szoval ninc smit aggodnom.

  -Margarita , Maite urno hol van?

   -Kiment lovagolni mint minden nap.

  -Gondolhattam volna...

  -Ideges vagy?-kerdezte.

   -Miert?

   -A koncerterthat miert...vagy szomoru mert az urno nem lesz ott?-kerdezte.

   -Mindketto...-mondtam.

Ezzel meg elindultam ki a teraszra... Neztema tavolba de meg en sem tudtam,hogy mit nezek... Csak azt tudtam,hogy beszelni akarok Maite-val mindenkeppen szemtol szembe, egy eve tartom magamba ezeket az erzeseket, muszaly elmodnajm neki. 

1 ora mulva meg is erkezett,,.

  -Szia Maite, beszelhetnenk...?-kerdeztem ahogy belepett a hazba.

 -Csak egy pillanat, melyek atoltozok ,mivel sietnem kell...

Ezzel felszaladt a lepcson a szobajaba. A lepcsore leultem es ott vartam meg. En is elkellene keszuljek...de nekem meg van egy oram... Nagyon hamar atoltozott Maite...

   -Mirol szeretnel beszelni  velem Jeremy?

Amikor raneztem, meg a lelgezetem is elallt...nagyon aranyosan volt feloltozve...

 -En...en...

  -Na mi van, elvitte a cica a nyelved?-kerdezte nevetve.

   -Maite...en...szeretlek.-mondtam ki hatarozottan.

Meglepodott, szohoz sem jutott... 

  -Mar egy eve hogy szeretlek.

Maite:

Csak ott alltam elotte...fogalmam sem volt hogy mit mondjak. De o a valaszra vart, nekem meg surgetett az ido.

   -Jeremy...en...nem .... vagyis olyan hirtelen jott...

   -Nagyon szepen kerlek lennel a baratnom?-hajolt meg elottem.- Tudom,hogy urnom vagy es en csak egy cseled...de szeretlek. Sohase gondoltam, hogy ilyen szép az élet, mióta ismerlek csak azóta élek. Szívem szíveddel lágyan összedobban, szeretlek napról-napra, jobban és jobban. 

   -Jeremy...

   -Maite indulnunk kellene!-szolt kozbe managerem.

   -Tul hirtelen jott....sajnalom.

Ezzel meg elszaladtam es ott hagytam. 

  -Minden rendben?

  -Uhm...

Csak ennyit tudtam, es bolintottam... 

A gyules unalmas volt es amugy sem voltam ott...egesz vegig Jeremy jart a fejembe... probaltam ossze tenni a kepeket. Es eszresem vettem... de mar Williamra , jo nehany honapja nem is gondoltam. Jeremy lenne az oka? Minden lepergett elottem amit koztunk tortent. 

  -Maite mit szolsz?

De en engem mar nem erdekelt semmi... felalltam...:

   -Nagyon sajnalom, de nekem most mennem kell. 

Ezzel fogtama taskam es szaladni kezdtem... Jeremy koncertje nem sokara kezdodni fog... A legkozelebbi vaorsba voltak ottis kozpontba... es eztaz utat futva tettem meg... en is meglepodtem magamon. Mar alig volt eromamikormeglattam a hatalmas csarnokot... utolso erombol szaladni kezdtem es az orsegen is atveregedve magam bementem a hatalmas ajton ahol epp Jeremy beszelt:

  -Szoval...ez a szam szamomra egy nagyonfontos szemelynek szol. Akit nagyon szeretek es remlem eler hozzaja.  Mindennel jobban szeretem es  az eletem is erte odaadnam.

Ezek szavak hallattan konnyek szoktek a szemembe:

  -Kisasszony jegy nelkul nem lephet itt be.

Ert hozzam ket or...

   -Eresszen el....-kialtottam...

Rancigalva akartak kivinni:

   -Ne! Jeremy!!!!!!!!!-kialtottam hangosan...

Mindenki ram figyelt.

   -Jeremy... en is szeretlek! Te vagy az elso olyan szemely, aki eltudta erni,hogy ne gondoljak... a multra es ne gondoljak ra .... Szeretelek es nem akarlak elvesziteni.
  -Kisasszony kerem, jojjon....
   -Jeremy!!!!!!!!!
De ezzel  a hatalmas ajto bezarult. Engem meg kidobtak...  kint esett az eso. Felalltam es szomoruan indultam... valamere...fogalmamsem volt hogy merre...csak mentem... a terdem megsebesult amikor leestem, igy santitva de folytattam utam.
   -Olyan...ostoba vagyok....-rogytam a foldre  es sirni kezdtem.
Amikor Jeremy bevalott,hogy szeret en csak alltam mint a hulye...
    -Maite!...Maite!...
Mintha most is hallanam csilingelo hangjat, ahogy engem szolit.
    -Maite!
Hirtelenpattant ki a szemem...de hisz ez tenleg Jeremy hangja. Felalltam es korbe neztem de nem volt sehol... mig az utca vegen meg nem pillantottam... o is akkor vetteszre.
  -Miate...
Szaladtunk egymashoz...
  -Jeremy...
Siri csend...
   -Meg fogsz fazni...-vette lekabatjat es ram tette.- Gyere menjunk.
 Megofgta akezem es indultunk is... meglepove  neztem, hogy nem merges, mivel berontottam a koncertre, sem,boldog... ezt az oldalat Jeremynek meg nem lattam.
   -Jeremy...-megallt, de nem fordult felem...- En...en...sajnalom , hogy berontottem es elrontottam a koncereteteket....csak....ugy ereztem...
De ekkor hirtelen felem fordult es magava huzva atolelt :
   -Szeretlek Maite!Igy meg senki mast nem szerettem.
 Konnyezett a szemem, de ez a boldogsag konnye volt.
   -En is teged...-oeleltem en is at.
Majd nevetni kezdtunk ,  Jeremy szemebe nezett majd felmelve korbe es korbe forgott velem... es en csak nevettem... reg nem nevettem ennyit...