4.rész Duó

 

Fire

4.rész Duo

Lupe:

Néhány percig nem szólalt  meg, majd eltekintett és cinikusan elmosolyodva végig húzta újját alsó ajkán. 

Majd csak azon vettem észre magam, hogy a falnak vagyok lökve, ő meg szorosan testemnek simul , karjai két oldalomon falnak támasztva. 

   -Nos ha már ilyen kedves vagy mi lenne ha ketten kicsit leszórakoznánk? 

Felhúzta szemöldökét és ravasz mosoly jelent meg az arcán, miközben a szavak elhangzottak a szemeim úgy lettek egyre kerekebbek . Jobb kezét felemelte és állam alá helyezte , miközben ismét elmosolyodott majd közeledni kezdett felém... de én már tovább nem álltam tétlenül ellöktem magamtól és megpofoztam:

    - Mégis mi a fenét művelsz?! - nézett rám izzó tekintettel. - Mégis ki a fenének képzeled magad?! Valami 5-es casanovának , aki minden csajt megkap?! Szállj le a földre!

    - Ezt én is kérdezhetném! Mégis kinek képzeled te magad?!  - szólaltam fel és dühösen ellépkedtem.

Amikor megfordultam észrevettem, hogy Miguel és Roberta is ott álltak velünk szemben, mindketten döbbenten nézve a jelenetet.Elkellett volna szégyelnem magam? Nem egyáltalán nem... itt én nem tévedtem semmit, ő kezdte az egészet.

    -Elnézést ! - viharoztam el mellettük és egyszerűen kirobbantam a házból vissza sem nézve.

Ugyan kinek néz ez a kis prücsök?! Hogy lehet  így viselkedni? A bátyja még aggódik érte ő meg így viselkedik? 

Jól van Lupe nyugodj meg, nyugodj meg... megálltam és kifujtam a levegőt. Kamasznak gondolja magát, nem bir a hormonokkal?! Hogy viselkedhet így komolyan....  Hogy Miguel öccse? Semmi hasonlóság nincs közöttük... szörnyű ami történt velük, de akkor is, hogy engedheti meg magának,hogy így viselkedjen... Idióta!

Annyira felidegesitett ez az egész, hogy hiába értem kényelmes új otthonomba, döltem hátra az ágyamba, álom nem jött a szemembe. Nagyon zavart ez az egész történés... Hosszú nyár elé nézünk ... 

Giovanni:

   -Mi volt ez az egész? - lépett dühös tekintettel elém Miguel. 

Csak a szememet forgattam és a szobám felé vettem az irány:

    - Giovanni hozzád beszélek?! - emelte fel a hangját, ami higyjétek el kevés alkalommal történt meg.

De persze most, hogy már a volt csajáról van szó akkor kell egy kis szigorság...

    -Oh sajnálom kikezdtem a volt csajoddal féltékeny lettél? - néztem gunyorosan rá.

Ezzel Miguel átszelte a köztünk lévő távolaságot és a falnak lökött. Tudtam jól,hogy nem fog megütni, nem tenné , de a szeme csak úgy szorta a szikrákat.

    - Ne viselkedj gyerekesen! 

    - Én viselkedek gyerekesen?! Engem szidsz, tán nem voltál a szemtanuja, hogy ő pofozott meg engem?!

    - De vajon miért? Szerintem nem voltál te olyan ártatlan. 

    - Mi van Miguel tán érdekel még a csaj?! Úgy véded és úgy tűzel emiatt a szíved mintha védnéd, mintha még mindig a tiéd lenne... 

Kifujta a levegőt és ellököt magától , majd egyet ő is hátralépett:

   - Persze, hogy védem , hiszen nagyon jóban vagyunk ... de nem az enyém, ő nem egy tárgy amit megtartasz és előveszel mikor kedved szottyan. Kérlek szépen viselkedj rendesen Lupeval , ne légy vele szemtelen. 

Szemtelen? Gyerekes? Mintha egy kis ostobácska kölyök lennék. Miguel hátat fordiott nekem és elhagyta az emeletet . 

   - Azért ezt nem kellett volna bátyus... nem szép dolog amit tettél...

    - Jól van na, ne kezd még te is...

Ezzel sarkon fordultam és magam mögött becsukva az ajtót és azonnal leültem az ágyra... Amigo azonnal a hozzám sietett :

   -Jaj haver miért én vagyok a rossz? Ő pofozott meg.. úgy bepofátlankodott az életünkbe hirtelen, mintha mindent tudna ... 

Amigo csak nagy kerek kutyus szemekkel nézett, természetesen nem válaszolt , de közelebb lépett, hozzám bújt, mintha azt akarná modnani "én itt vagyok haver, melletted" ,  megsimogattam :

     - Legalább te megértesz nem?! 

Amigo gyerek korom óta bajtársam volt, még a szüleimtől kaptam mikor elsős lettem. Nagyon boldog voltam folyton hordoztam mindenhová ahová mentem, tanitottam , együtt játoszttunk a parton és együtt rendeltünk az étterembe ... minden szinte együtt csináltunk. Nagyon erős kötelék van köztünk és sokszor vele beszéltem meg a problémáimat ő sosem nevetett ki, vagy szólt vissza , szidott le, mindig tudta hogyan viditson fel. Nekem nagyon sokat jelent, a legjobb barátom... 

Lupe:

Egy elég forgolodó éjszaka után , hajnalba úgy döntöttem,hogy lemegyek a partra edzeni, kicsit megnyujtoztatom magam . Nem hiszem el,hogy ennyire feltudta kapni a vizem az a kissrác. Na de mostmár lépjünk túl rajta, egy jót edzel, nyújtozkodsz majd kedvenc tevékenységedre koncentrálsz egy két artista lépésre a földön , egy két táncosabb mozdulatot... A birtoktól a partig szaladva érkeztem... csodaszép volt a tenger, a nap lassan jött fel visszatükrőzödve a tenger lágy hullámain. Csend volt épp egy két korán kellő személy szaladott a part mentén vagy sétáltatta a kutyáját az út mentén. Kellemes nyári szellő süvitett végig a parton , a tenger sós vizét vitte egyre meszebb ... Nagyot nyujtozkodtam és mély levegőt vettem... Hát igen , ez az érzés leirhatatlan... amikor évek után kemény munkamániákusságod után végre egy kis idő magadra... bár sosem zavart, hogy annyit kellett dolgozzak, nem bántam, szeretem a munkám és ha úgy vesszük nem akaratból hagytam abba... De jól esik ez a kis szabadság, azt hiszem mindig is ezt gondoltam, hogy a tenger partján állva, mély levegőt véve, engedve hogy a szellő meglobogtassa a hajadat, az orrodat megcsiklandozza a sós viz és megérintse talpadat a tenger hullámai. Mintha egy filmben lennék komolyan, ahogy a főszereplő ott áll a parton, hát oké általában a lemenő napnál, de most a felmenőnél áll és nézi a távoli horizontot , gondolataiba merülve... Hmmm hát igen... 

    - Na de mostmár kezdjük! - csaptam össze tenyereimet 

 Majd egy negyed órás bemelegités után kezdtem néhány lassu tánc modulatot ... tulajdonképpen hasonlitottak a balletre, jó , ezt előadásokon szoktam bemutatni mielőtt fennebb érkeznék. De élveztem, oké a levegőben jobban szerettem lenni, de a lenti tánc mozdulatokat is élveztem és ugyanannyira fontosnak és életem részének tartottam. Most tulajdonképpen még az sem zavart, hogy fekete topom és fekete jégerem vizes lett, mivel félig meddig a vizbe voltam , egy kis pezsgést adva az egész jelenetnek. Bár lehet aki elment előttem hülyének gondolt. Minden mozdulatot igyekeztem végig nyujtani, pontositani, érzékien amennyire kell... Talán egy fél órája próbálhattam mikor :

    - Te meg mit csinálsz? 

Hang hallatára megálltam és felnéztem a tulajdonosára. Na de jó kora reggel már őt látni ... összeszedtem magam és kényszeritettem magam, hogy felálljak és szembe nézzek vele: 

   - Jó reggelt! Gyakorolok ... te mit csinálsz ilyen kora reggel? 

   - Jó reggelt! - vigyorgott önelégülten rám. - Tudod akinek van egy kutyája annak korán reggel kell meg sétáltatnia...- mutatott a parttól úgy 25 méterre ahol épp a barna pitbull kutya szaglászott. -és míg ő itt futkorászik szeretek 2-3 hullámat meglovagolni ...- mutatta a kezébe lévő deszkát. 

A deszka kékes zöld szinbe pompázott, egyszerű volt semmi szin, csak épp egy hullámos zöld vonal cikázott át a deszka hosszán .

   - Oh , értem. 

   - Tudod nagyon jó, hogy itt gyakorolsz a tenegerparton , ilyen felszerelésben ... vizesen...  a gondolatok megindulnak.- csak úgy nyujtotta a szavakat miközben ravasz mosollyal végig mért...

Szuros tekintettel karomat magam köré fontam... miközben éreztem, hogy zavarbajővők. Mégis miért?! Miért , tudok ettől a fafejűtől zavarba jönni , nincs egyáltalán semmi amiért kellene... 

    -Perverz!  -remélem nem vette észre.

    - Na?! Ez fájó... -kapott mellkasához kezével és próbált bánatos arcot vágni, de persze ajkai szegletébe ott bujkált a mosoly és nem tudta sokáig birni. - Te edzel itt az emberek szeme láttára, én csak férfi vagyok... 

Ezzel kiöltötte nyelvét rám majd elsétált elindulva befele... Dühösen kifujtam a levegőt és megfordult hogy hazamenjek, de nem akartam ezt az örömet megadni neki. Nem fogok elmenni, még azért is itt fogok próbálni... Így visszaálltam kezdeti póziciómba és folytattam tánc gyakorlataimat... Csak azért beszél így, hogy idegesitsen .  

Még egy jó fél órét gyakoroltam , mikor úgy döntöttem ideje hazamennem , átöltözni és elmenni az étterembe. Miután elvégeztem befejező nyújto gyakorlataimat a teneger felé néztem, épp egy hullámot lovagolt, bekellett valljam menő volt, jól szörfözött. Biztos sokat szokott gyakorolni...

Giovanni:

Az este nem aludtam valami jól... Bár ez az az eset óta nem volt meglepő... inkább csak az, hogy most azért a csajért nem aludtam jól... folyton a szavai és az a pofon járt a fejemben... Nem mondom, hogy annyira menő lettem volna , hogy minden lány értem epekedett, epekedik, de sosem volt bajom velük, de ez... ez a csaj megpofozott... Nem is tudom, hogy birta el Miguel hány évig is? 1-2? Hosszú nyár elé nézünk... 

Meglepődtem mikor a parton megláttam gyakorolni hajnalok hajnalán, őszintén szólva nem hittem, hogy erre képes , kényes egy csajnak ítéltem, aki ilyenkor még szépitő álmát alussza. Miután eleresztettem Amigot csak néhány percig néztem, táncolt a vizben , kecsesen, érzékien... jól mozgott, bár arcán néha néha egy egy elégedetlenség suhan át arcán. De ő szorgosan folytatta, egy egy mozdulatot elszántan újra próbálva, küzdött, nem hagyta abba. Ez meglepően jól áll neki, ez az elszántság... De persze  ezt hangosan nem mondhattam ki, így ismét csak célpontá vállt és heccelni kezdtem . Bár arról nem hazudtam, hogy vizes ruhái beinditsák a fantáziát... férfi vagyok nézzétek el. És , hogy őszinte legyek aranyos volt, ahogy zavarbajött... Szerintem azt gondolta, hogy nem veszem észre. Nagyon jól esett a hullámokon lovagolni, szinte minden reggel ezt csinálom míg Amigo körbe szaladgál a parton , már nagyon régóta üzőm ezt a sportot még a bátyám tanitotta meg évekkel ezelőtt. Ő már nagyon ritkán szörfözik, épp mikor úgy adja ideje, elfoglalaj az étterem dolgai. Egy egy hullám várakozásnál a part felé néztem, ahol ő mozgott, kitartóan , csak úgy ragyogott még ilyen távolságba is ezzel is szenvedélyét mutatva a munkája iránt.... ezt 1 - 2 nap alatt is megtudtam mondani. Miután 5 percenként pihentem , sodrodtam a vizen és 5 percenként szörföztem, az utolsó siklásomra készültem , jött is a hullám, csodaszép utolsó , megfelelő hullám . Kicsit elkezdtme evezni majd már arra készültem, hogy felállok amikor tekintetem ismét a partra szegeződött éppen nagyot nyujtozodott, úgy tűnt készül elmenni... vajon itt hagy? De ennyire nem kellett volna elgondolkodnom mert hirtelen éreztem ahogy a víz felborit majd elnyel.