49.resz Igen
Chris:
Miaval megbeszeltuk ,hogy Maitet es Robertat elhivja es mi is megjelenunk ott. Ugy is tortent, amikor megerkeztunk korul neztem Maite egyedul ult az asztanal es egy pohar viz volt elotte. Oda mentem. A ruhaja egy rovid nadrag es egy polo volt szurke csillogo szinnel:-Szia, kedves, nem josz tancolni.-mondta, es a kezemet nyujtottam.
-Nem! Hagyj beken!-mondta es mar fel is allt amikor megfogtam a csuklojat.
-En , is hagyjalak beken.-hatra nezett a kedves szavak hallatan es ram nezett. .
-Chris!-mondta es megoleltmajd megcsokolt.
-Szia, haza jottem es most megint lehetunk egyutt ketten.-mondtam ekkor valmi sugarzott az arcan.
-Chris gyere velem.-mondta es kimentunk .-Chris elkell mondjak valamit ,mi mar nem ketten leszunk.-a szeme szomoru lettem, es aggodoan neztem.-Nem figyelj, nem leszunk ketten, mert harman leszunk boldogak . Chris rakd a kezed a hasmara.-mondta ra raktam .
-Maite, te....te...-mondtani nem tudtam
-Chris, igen en terhes vagyok, toled, gyermekunk lesz.-mondta ekkor lestoppoltam..-Chris mi az? Talan nem orulsz ?-kerdeztem.
-Maite...en...en...-ekkor boldogsag toltott el , megorultem-e hir hallatan. Nem vagytam masra csak a szeretet notol egy gyermeket.- Maite, kerlek, ne hidd ,hogy nem oroluk. Nagyon is orulk. Csak valami meg hianyzik.-mondtam, nem ertette. Elmosolyogtam magam. -Ne , gondolj rosszra ez hianyzik.-mondtam es eleje le terdeltem. - Maite Perroni , nagyon sok mindenen,mentunk keresztul de a szerelmunk legyozhetetlen . Most ,hogy ilyen boldogga, tette, azzal,hogy gyemekunk lesz . De nekem boldogsagom csak akkor lehet teljes, ha en a vilag legboldogabb asszonyava tehetlek. Maite Perroni leszel a felesegem ? - a kabatom zsebebol kivettem egy dobozkat es kinyitottam a gyuru nem tul draga volt- A gyuru nem draga, de ez a gyuru, anyame volt.- mondtam.- Nos Maite?-kerdeztem es tartottam a gyurut:
-Christian Chavez, igazad van, sok bonyodalmon mentunk keresztul.De a szerelmunk diadalmaskodott. Igen, leszek a feleseged.-mondta es en megoleltem majd rahuztam a gyurut. Ekkor, hatunk mogott valakik tapsolni kezdtek. Mia, Roberta, Alfonso, es Diego tapsoltak:
-Ez az! Gratulalunk!-mondtak egyszerre.
-Teso,de szepen el kell kerd a kezet a csaladunktol-mondta Alfonso.
-Csak is ugy gondoltam.-mondtam. Ezutan elmentunk Maite hazahoz.
-Anya! Apa! Adolfo es Francsisco gyertek ide!-mondta Maite , es leultek.
-Maite Beorlegui es Javier Perroni, Maite Perronit , a lanyotokat neveltetek, segitettektek neki, gondoskodtatotk role , szeretettetek. De megkerem elottetek is,hogy adjatok ide nekem a kezet. Megigerem ,hogy tisztelni es szeretni fogom , mig a halal el nem valaszt.- Ezt mind ugy mondtam, hogy Maite kezet fogtam es melyen a szemebe neztem.
-Christian, mi tisztelunk teged, es tudom mennyit szenvedett erted a lanyom.-mondta Maite apja Javier.-De azt is tudom,hogy csak te tudod, ot boldogga tenni.-mondt.- En aldasatokat adom ratok.-mondta es megolelt engem es Maitet is.
-En, is fiam, vigyazz a kislanyunkra.-mondta Maite edesanyja, Maite .
-Vigyazni fogok! Megigerem es boldogga fogom tenni az eletem aran is.-mondtam. Megoleltem , Maitet majd megcsokoltam. Es egy het mulva megtartjuk az eskuvot. Boldog vagyok, es ezt a boldogsagot senki, es semmi nem tudja tonkre tenni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése